Trianon emlékére

Trianon emlékére

Gyújts egy szál gyertyát
Gyertyaláng

A múlt fájó emlékét emeljük Fénybe,- Trianon. 
 

Úttalan utakon,
bozótokon és szakadékokon,
árkokon és vízmosásokon
törtetünk láthatatlan cél felé, 
- írta legkedvesebb íróm Wass Albert.

Az út hosszú, s ki tudja mennyi az a rész, melyet már megtettünk belőle.Egy évvel ezelőtti írásomat megismételve, ugyanúgy érzem a szívem mélyén, hogy itt van ideje,- hogy a múlt fájó emlékét végleg emeljük a Fénybe és egy ezáltal MAG-unkat egy magasabb minőségbe helyezzük.
  Az igaz magyar szívében míg magyar lélek dalol, mindig marad a fájdalom Trianon gyászát illetően, de

Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.
Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.
Juhász Gyula: Trianon (részlet)
 

Ha egy eszmét, egy vállalást be akarunk teljesíteni, nem lehet széthúzás, nem lehet megosztás.
Nem hagyhatjuk, hogy a feladat nagyságát olyan hatásoknak tegyük ki, amelyek megosztottságot szülnek. Mindenki a saját maga lényével, megnyilvánulásával, erejével, tesz hozzá a közöshöz, és így egyszer csak az utak összeérnek, s elvezetnek feladatunk beteljesítéséhez. Egy évvel ezelőtt írtam ezt az írást,  de a magyarság még mindig a múltat tisztítja és annak a méltóságát állítja helyre, ezzel lehetőséget adva egy Új Jövőt megteremtésére.
Határon túl élő magyar testvéreink mindezt hogy élik, arra pedig legjobb példa az alábbi levélrészlet, amit egy határon túl élő kedves Olvasóm  írt,- ami ugyan fájó emlékeket ébreszt, de mégis e sorok oly kedvesek szívemnek, mert valahol mélyen az ÖSSZETARTOZÁST hirdetik.
A reményt, hogy van közös jövő, és a hitet, mely soha el nem múló szeretetettel táplálja az EGYSÉGET.

Kirekesztett magyarok, de magyarok

Nagyszelmenc egy ungmegyei falucska, ami arról nevezetes, hogy mint színmagyar lakta települést szeltek ketté 46-ban a mai Szlovákia területén. Így választottak szét családokat évtizedekre egymástól úgy, hogy csak talán egyszer életükben láthatták egymást, ha sikerült a vízumot megkapniuk egy távolabbi járási székhelyen, majd aztán nagyobb kerülővel elindulni egy aránylag hosszú útnak. Majdhogy egy pár méterrel arrébb lakó testvéreit, vagy szüleit látogathassák meg. Egy pár éve már jobb itt a helyzet(közvetlen a faluban megépítették a határátkelőt), de számomra ez a kettézárt falucska még mindig a magyarsággal szembeni, úgymond Trianonhoz hasonló- nagyhatalmi bűnszövetségi politikai megnyilvánulás jelképe, bár kicsiben. Előttem mégis e falu lakosai nagyok.
Itt az egyesítés óhajának jelképe a székely kapu egyik fele Szlovákia területén a másik fele pedig az ukrán oldalon.
A községháza udvarán szintén egy székely kapu jelzi a magyarsághoz való tartozást, sőt rovásírással díszítve.
Kell még ettől nagyobb magyar falu?  Lám, mi a sorsa?
Ti ott Magyarországon róluk se feledkezzetek meg.
Bizonyára az Úr e  falucska sorsának kialakulását is tanúbizonyságként engedte meg a világ szeme előtt, hogy még mire is képesek elvetemedni a világ harácsolói egy magyar falucska lakóival szemben. Ekképp járatják le magukat a világi hatalmasok.
Az idejük már lejárt. Remélem ide is áthat az  Isten Szent keze.
Szelmenc bár nem a szülő falum, de már szívemben szelmenci lettem.
www.remakjanos.net/default.html

 Meggyőződésem, hogy még mindig a bennünk lévő Krisztusi fájdalommintát gyógyítjuk Nemzet szinten.
Úgy gondolom itt az ideje, hogy véglegesen Fénybe emeljük a múlt fájó emlékeit, amit az idő vasfoga lelkünkbe égetett.
Csakis megbocsátás és feloldozás által engedhetjük el a múltunkhoz kapcsolódó fájdalommintát. A megértés és az átértékelés által, új tudatosság születik bennünk. 
Ennek tükrében már elindulhatunk a Fény egy magasabb lépcsőfokára lépve, hogy megteremtsük azt a valóságot,- amelyben szabadon élhetünk, amelyben már nem szabályoznak be minket. Amelyben boldogan élhettünk, szabadon gondolhatunk, büszkén vállalhatjuk magyarságunkat, MAG-unkat, azt az Isteni Önvalót, Akik MI MAG-unk VAGYUNK.
Együtt, összefogva teremthetjük meg csak az Új Jövőt, az Új Hazát. Ehhez tennünk kell, ki kell állnunk azért, amit képviselünk, MAG-unkért, egymásért, a Hazáért, a Magyar Nemzet újjászületéséért, feltámadásáért!
Összefogás által vihetjük győzelemre azt az eszmét, ami bennünk él, mert legfőbb vágyunk, hogy újra szabadokká váljunk, és ne más mondja meg nekünk, hogy saját Hazánkban mit is csináljunk.

- Új Idők szele lengedez, s ébredeztek. Lassan felébredtek abból a kábultságból, amelyben eddig tudatosan tartottak benneteket.
Szárnyaszegett madárként pihentetek, s a múlt fájdalmaiban fetrengtetek. 

Eljött az ideje, hogy a múltat szeretettel átforgassátok MaGatokba, és meglássátok mi az, amit tapasztalásként tarthattok meg.
Kérlek benneteket,- akárhogy is volt a múlt, a fájdalom mintáit újra és újra ne szakítsátok fel!

Szívetekben a gyógyulás útjára lépjetek, alkossatok SZÍV Nemzetet, - mely azt példázza, hogy elől jár a megbocsátásban.

A múlt tapasztalását megőrizve, Szívében megbocsátva, az Új Jövőt teremtve haladjatok előre! 
http://lendvaykati.gportal.hu/gindex.php?pg=34216736

Szeretném megköszönni Önöknek, hogy figyelmet szenteltek az írásomnak/írásaimnak.
Szívből kívánom, adjon az Isten számunkra egy szebb, élhetőbb, boldogabb jövőt. 

”Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.”

Isten áldja Önöket!
Szeretettel: Feketéné Lendvai Katalin
Veszprém. 2012. június 4.

Wass Albert: Magyar Miatyánk

Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben,

Tarts meg minket szeretetben,

Áldott Szemed ne vegyed le rólunk,

Akkor se, ha méltatlanul szólunk.

Tudjuk, sokszor panaszos az ajkunk,

Kereszt súlya nyomokat hagy rajtunk.

Bűneinket ne ródd fel, óh nékünk,

Rég fizetett érte, magyar népünk.

Szenteltessék meg a Te neved,

A bölcsőinktől a sírunkig Teveled

Igaz magyar hitben megmaradjunk,

Magyar voltunk mellett hitet valljunk,

Ne foghasson rajtunk, mi idegen,

Áruló közöttünk sohase legyen.

Hű gyermekként kövessünk Téged,

És örökké áldjuk Szent Nevedet.

Jöjjön el a Te országod,

Legyen velünk atyai jóságod,

Minden magyar szerte e világban,

Térdre hulljon hálaadó imában!

Add, hogy egymás kezét megtaláljuk,

Kopogtató testvért ki ne zárjuk.

Fülünk úgy figyeljen magyar szóra,

Mintha hozzánk Édesanyánk szólna.

Legyen meg a Te akaratod,

Harangok hirdessék diadalod,

Jóság lakjék magyar szíveinkben,

Örömöd teljék gyermekeinkben.

Add, közülünk egy is el ne vesszen,

Minden útjuk Tehozzád vezessen.

Magyar honban, idegen világban,

Tartsd meg őket örök magyarságban.

Add meg a mindennapi kenyerünket.

Lágy eső öntözze földjeinket,

Éltető Nap arany napsugára

Áldást hozzon a magyar hazára!

Szőlőt roskadjon minden hegyhát,

Virág nyíljék, merre csak szem lát.

Legyen bőség halakban, vadakban,

Gyermekáldás a magyar falvakban.

Bocsásd meg a bűneinket,

Kínzó súlyuk régen gyötör minket,

Szent Orcádat fordítsd felénk végre,

Engeszteljen népünk szenvedése.

Tisza táján nagy hontalanságban,

Fényes Erdélyben és Vajdaságban.

Simogasd meg fájdalmas orcánkat,

Őrizd, védjed magyar hazánkat.

Ne hagyj minket a kísértésben,

Zárj bennünket jóságos Szívedbe,

Adjál nékünk édes békességet,

Barátunknak minden nemzetséget.

Add, hogy minden népek világában

Gyarapodjunk javakban és számban.

Magyarságban legyünk bátrak, hűek,

Bajban sohse legyünk kishitűek.

Tied az ország, a hatalom, a dicsőség,

Mindenható hatalmas istenség,

Kérünk, hallgasd meg esdeklő szavunk,

Lássad, milyen nagy szükségben vagyunk,

Széttépett honunkban népünk zokog,

Megkínzott arcunk könnyektől ragyog.

Hallgasd meg bús, könyörgő imánkat,

Óh, add vissza nagy magyar hazánkat! Ámen.

Bartis Ferenc
És mégis élünk! 

Széttépve és összetörten
Győzelmektől meggyötörten
Már magzatként bajba ölten
Vándor bölcsőtemetőkben -
És mégis élünk

Dobra vernek minden vágyat
Árverezés a vasárnap
Nászunkra is gyászhír támad
Üresek a gyermekágyak -
És mégis élünk

Elavult a dülők lelke
Kórót terem tarló mezsgye
Pusztul a föld egyre-egyre
Hull a szikla tenyerünkbe -
És mégis élünk

Fogaskerék futószalag
Egyik elmegy másik marad
Bölcsőnk, sírunk porrá szakad
Zokognak a kövek szavak -
És mégis élünk

Hogyha sírunk: kiröhögnek,
Hogyha kérünk: fel is kötnek,
Hogyha küzdünk: odalöknek
Történelmi kárörömnek -
És mégis élünk

Magyar, szavad világ értse:
Anyanyelvünk létünk vére;
Anyánk szíve tetemére
Átok zúdult: vége, vége... -
És mégis élünk!



Bartis Ferenc Utószó című versét
1956. november 1-jén, halottak napján szavalta el
Kolozsváron a Házsongárdi temetőben
Dsida, Brassai, Kriza sírjánál,
s e verséért a Román Katonai Törvényszék
a költőt hét évi nehéz börtönbüntetésre ítélte...

 Andróczky Lászlóné Etelka: ADÓSUNK EURÓPA!
Volt egyszer egy ország,
ahol együtt élt a magyar,
a Kárpátok védték,
ha jött a zivatar.

Az idők folyamán
ráéheztek mások,
széjjeldarabolták
Nagymagyarországot.

Ki akarta? - Ma élők
tehetünk mi róla?
Felelős mindezért
a vén Európa!

Széttépték országunk'
és sok millió szívet,
kisebbség nemzetünk
öt országban így lett.

Ki kérdez meg minket:
jó nektek így élni?
Kinek van jogában
szíveinket tépni?

Trianont sínyli
hat ország magyarja,
köztük nem sok akad,
aki így akarja.

Fel is sorolhatom:
a szép Kárpátalja
lakossága magát
ősmagyarnak vallja.

Ott nyílt meg számunkra
a Kárpát-medence,
ontotta a magyart
az áldott Verecke.

Ezeréves múltat
biztosított nekünk,
s mi erre a múltra
mindig büszkék leszünk.

De megjelent Trianon
és sorsokkal játszva,
csodás országunkat
darabokra vágta.

Ekkor szlovák, végül
orosz lett Verecke,
ez a magyarságnak
mindenkorra lecke.

De mindegy ki hogy számol,
összead vagy szoroz,
ha magyar a magyar,
nem lesz abból orosz!

És így van ma Bánát,
Baranya és Bácska
hetven év óta lenn
Jugoszláviába'.

Ezért román Erdély,
szlovák a Felvidék,
Nagymagyarországot
ekképpen tépték szét.

És Szlovákiában még
elvárnák e néptől:
váljon meg örökre
a múlt emlékétől.

A szlovák a magyartól
- fájdalom - irígyli,
ha Felvidéket mond
őt még az is sérti.

Az erdélyieknek sem
fényes a sorsa,
értük is felelős
marad, - Európa!

Ők azok, kiket a sors
kevésbé kényeztet,
de annál gazdagabbak:
szeretnek, éreznek.

Ott vasvillákkal, bottal
erőltetnék rájuk,
hogy a magyarokból
legyenek románok.

Ebből kifolyólag
békétlenség zajlik,
de az igaz magyar,
nincs amiért hajlik!

Így nem csak minket sújt
a trianoni átok,
kik bennünket tipornak,
azokra is szállott.

Számukra sem hozhat
eszményi boldogságot,
míg más, üldözöttként
éli a világot.

Ausztriában sem
mindenkinek mindegy,
ha jól megy is sora
mégsem cserél szívet.

Van, ki nem feledi
honnan jön, hova tart,
nem hagyja kiölni
magából a magyart!

Nézem így sorjába'
mi maradt még hátra?
Sok-sok széjjelűzött
magyar a világba.

Fontosnak tartom, hogy
még Bácskáról meséljek,
mert születésemtől
e vidéken élek.

Ennek a porában
játszottam mint gyerek,
ez oltotta belém, hogy
mindig magyar legyek!

Ez tanított arra,
hogy ami nekünk sóhaj,
más nemzeteknek
az ne legyen óhaj.

Erről a síkságról
látni a végtelent,
ez tár fel számunkra
múltat, jövőt, jelent.

Itt van a Kárpátok lánca
a szívben bent;
ej, ha érezhetnék:
nekünk ez mit jelent...

A magyar nem kér mást,
nem a régi földet,
egy, amit nem ad fel,
hogy értsék végre őket!

Lássa be a világ
a békétlenség okát:
e nép azért harcol,
ne vegyék el jogát!

Ne legyen a magyar
mások keze-lába,
ne, ne alattvaló
a saját hazájába'.

Beszélhesse nyelvét
úgy, ahogy tanulta,
hisz' ő tekinthet vissza
a leggazdagabb múltra.

Sokaknak nem tetszik,
ha mi ezt kimondjuk,
de - ÉL AZ IGAZSÁG -
akárhogy titkoljuk.

Együvé tartozunk,
de büntetnek azóta...
e hét évtizedért
a vádlott Európa!

Kárpáti Piroska: Üzenet Erdélyből

Kárpáti Piroska (tanítónő; a románok e verséért 1920-ban felakasztották)

Üzent az Olt, Maros, Szamos,
Minden hullámuk vértől zavaros,
Halljátok, ott túl a Tiszán,
Mit zúg a szél a Hargitán?
Mit visszhangoznak a Csíki hegyek,
Erdély hegyein sűrű fellegek?

Ez itt magyar föld és az is marad,
Tiporják bár most idegen hadak,
Csaba mondája új erőre kél,
Segít a vihar és segít a szél,
Segít a tűz, a víz, a csillagok,
S mi nem leszünk mások, csak magyarok!

Ha szól a kürt, egy szálig felkelünk!
Halott vitézek lelke jár velünk.
Előttünk száll az ős Turul-madár,
Nem is lesz gát, és nem lesz akadály!
Ember lakol, ki ellenünk szegül,
A székely állja, rendületlenül!

Üzenik a gyergyói havasok:
Megvannak még a régi fokosok!
Elő velük, jertek, segítsetek!
Székely anya küld egy üzenetet:
Hollók, keselyűk tépik a szívünket,
Rablóhordák szívják a vérünket!

Ha nem harcoltok vélünk, elveszünk!
E végső harcban: egyedül leszünk!
És a honszerző hősök hantja vár,
Ha odavész az ősmagyar határ!
És ha rablóknak kedvez a világ,
Mutassunk akkor egy új, nagy csodát!

Megmozdulnak mind a Csíki hegyek,
Székelyföld nem terem több kenyeret,
Elhervad minden illatos virág,
Mérget terem minden gyümölcsfaág.
Vizek háta nem ringat csónakot,
Székely anya nem szül több magzatot!

Vadon, puszta lesz az egész vidék,
S végezetül, ha ez sem lesz elég,
A föld megindul, a mennybolt leszakad,
De Erdély földje csak magyar marad!

Ima a Hazáért

Én Uram, Istenem, vigyázz reánk!
Ne hagyjad elveszni a hazát!
Sírva kér két szemünk,
Irgalmazz minekünk!
Emeld fel magadhoz Nemzetünk!

Szeretet fénye ég bennünk.
Míg élünk hiszünk és remélünk!
Vigyázz ránk, nyújtsd kezed,
Oltalmazd népedet,
Az ősi Magyar Nemzetet!

Szűzanyánk szeplőtlen Mária,
Hozzád száll sok magyar sóhaja,
Kérd értünk fiadat,
Megváltó Urunkat,
Védje, s őrizze Országunkat!

Míg igaz magyar él a földön,
Nem hagyjuk, hogy a rossz legyőzzön!
Bármi volt, bármi lesz,
A magyar, magyar lesz,
Így éled újjá a Nemzet.
( Ismeretlen Szerző; Forrás az MVSZ "Hogyan történhetett?!" című CD-jéről ) 

ISTENEM OTT FENT
A MAGAS ÉGBEN…

Ima Magyarországért

Istenem ott fent a magas Égben,
Trónusodon ülsz nagy fényességben.
Szánj meg minket, a mi kis Hazánkat,
Fordítsd újra felénk az orcádat.
Szeretetet- Békességet kérünk,
Erre vágyik a mi magyar népünk.

Istenem ott fent a magas Égben,
Lakozol ott fénylő dicsőségben.
Szent Fiaddal Adjál Reményt nékünk,
Térdre hullva, imádkozva kérünk.
Csüggedőknek Hitet adjál újra,
Ne gondoljon soha háborúkra.

Istenem ott fent a magas Égben,
Higgyél újra e kis magyar népben.
A Hit mellett újítsd meg erőnket,
Tisztítsad meg Bűntől a lelkünket.
Dobbanjon meg szívünk együtt újra,
Kézen fogva Hozzád imádkozva.

Istenem ott fent a magas Égben,
Mondd meg Uram leszünk üdvösségben?
Bocsánatod elnyerjük a Bűnben,
Marad - e még Hitünk a jövőben?
Esedezve Uram arra kérünk,
Ne hagyd cserben kicsiny magyar népünk.

  Ifj. Nagy Bálint (Valentinus) 

 Trianon rejtelmei, VELÜNK ÉLŐ TRIANON

Világ-panoráma - Trianon rejtelmei. ( 2011 03.11. ) 1.részhttp://www.youtube.com/watch?v=-bFOoSrEk_4&feature=related

Világ-panoráma - Trianon rejtelmei. ( 2011 03.11. ) 2.részhttp://www.youtube.com/watch?v=i08AZtB_ZI8&feature=relmfu

Világ panoráma-Trianon rejtelmei 3.részhttp://www.youtube.com/watch?v=ZgBO-NcX5HY&feature=related

------------------------------

    
VELÜNK ÉLŐ TRIANON - 01 : MEGIDÉZETT MÚLThttp://www.youtube.com/watch?v=bkdpwmbHbh0&feature=related

VELÜNK ÉLŐ TRIANON - 02 : MEGIDÉZETT MÚLThttp://www.youtube.com/watch?v=uo_9xsmeKnk&feature=relmfu

VELÜNK ÉLŐ TRIANON - 03 : MEGIDÉZETT MÚLThttp://www.youtube.com/watch?v=OEMmRlVNhzs&feature=relmfu

VELÜNK ÉLŐ TRIANON - 04 : MEGIDÉZETT MÚLThttp://www.youtube.com/watch?v=u6tp-MBSY1M&feature=relmfu

VELÜNK ÉLŐ TRIANON - 05 : MEGIDÉZETT MÚLThttp://www.youtube.com/watch?v=JGj5kNOMAPo&feature=relmfu

VELÜNK ÉLŐ TRIANON - 06 : MEGIDÉZETT MÚLThttp://www.youtube.com/watch?v=RKSDfME1Cog&feature=relmfu

VELÜNK ÉLŐ TRIANON - 07 : MEGIDÉZETT MÚLThttp://www.youtube.com/watch?v=hF5RLMvubsI&feature=relmfu

VELÜNK ÉLŐ TRIANON - 08 : MEGIDÉZETT MÚLThttp://www.youtube.com/watch?v=PdtfHKXgGIM&feature=relmfu

VELÜNK ÉLŐ TRIANON - 09 : MEGIDÉZETT MÚLThttp://www.youtube.com/watch?v=8KBK9507wJI&feature=relmfu

VELÜNK ÉLŐ TRIANON - 10 : MEGIDÉZETT MÚLThttp://www.youtube.com/watch?v=VmdTOj2-Sj8&feature=relmfu


VELÜNK ÉLŐ TRIANON - 11 : MEGIDÉZETT MÚLThttp://www.youtube.com/watch?v=aZrP4fRg5Zk&feature=relmfu

VELÜNK ÉLŐ TRIANON - 12 : MEGIDÉZETT MÚLThttp://www.youtube.com/watch?v=9xCl2bEwXVY&feature=relmfu

VELÜNK ÉLŐ TRIANON - 13 : MEGIDÉZETT MÚLThttp://www.youtube.com/watch?v=MmXHop9p_t4&feature=relmfu

VELÜNK ÉLŐ TRIANON - 14 : MEGIDÉZETT MÚLThttp://www.youtube.com/watch?v=mdF2pWZ5BTY&feature=relmfu

Az első világháborút lezáró ún. versailles-washingtoni békerendszer részeként íratták alá a magyar delegációval a békeszerződést a Kis-Trianonnak nevezett palotában 1920. június 4-én. Ezzel a békediktátummal nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchia tűnt el a térképről, hanem a 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló trianoni békeszerződés alapján Magyarország (Horvátország nélküli) területét 293 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Ezzel a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság egyharmada az új határokon túlra került, felük összefüggő tömbben a határ mentén.

A VÁLTOZÁS TÜKRÉBEN,- ÖSSZEFOGLALÓ

Az alábbi összefoglalót annak tükrében tettem meg, hogy tőlem telhetően segítséget nyújtsak a változások alatti átalakulásban. És mivel különböző szinteknél tartunk, ezért úgy gondoltam nem árt ha a legújabb írásomat követően betekintést adok a régebbi folyamatokba is,- mert lehet, hogy lesz olyan akinek pont ezek közül az írások közül az egyik nyújt kellő segítséget a jelenleg zajló folyamatában, hisz nem haladunk egyforma gyorsasággal az úton.
Áldás! Áhimré

A változás tükrében

 

2011-02-18

Szívünk, Lelkünk Templomában van egy pont, amelyen keresztül Isteni Énünk szól hozzánk.

Nagyon mélyre kell merülnünk magunkban, hogy ezt a pontot megtaláljuk és kellő elfogadással, elkötelezettséggel működtessük.

Hosszú út vezetett idáig mire elérkeztünk az Egység állapotába.

Sok mindent kellett és kell még most is tennünk annak érdekében, hogy tisztán halljuk a bennünk megszólaló Isteni HANGot.

Hosszú- hosszú évek kemény munkája által fejlesztettük ki azt a képességünket, amely által elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol a bennünk élő Isteni kiteljesedésének teret adtunk.

Számos mintát vetettünk le magunkról, amely már nem előrehaladásunkat szolgálta.

Kitartóan haladunk a Fény útján, hogy Emberangyali minőségünket kellően megtartsuk és kamatoztassuk, a FÖLDÖN élő Istenemberekké váljunk.
Rengeteg tennivalónk van még itt a FÖLDÖN, de mindezt akkor tudjuk kellő tisztasággal és elhivatottsággal végezni, ha életünk irányítását magunk vesszük a kezünkbe. Igent mondunk a változásra, együtt haladunk vele.
Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy régi, rögzült, visszahúzó mintáinkat letegyük, és kicsinyes emberi problémáinkon felülemelkedjünk.

Új Tudatosságot írva szemléljük világunkat, és mindent megtegyünk annak érdekében, hogy másokat is a változásra ösztönözzünk.

Fényünket megtartva haladunk előre, szívünket teljesen kitárva fogadjuk be az Isteni Létet, - és ezen keresztül válunk mások megsegítőivé.

Haladunk, csak haladunk előre,- még ha néha fájdalmassá is válik az előremenetel.

Ilyenkor újra alámerülünk Önmagunk mélységeibe, de mindezt már egyre kevesebb ideig tesszük meg,- mert a Szellem ereje által rövidebb időszakot ölel át, hogy ki tudjuk értékelni a velünk történt dolgokat, folyamatokat.

Minél magasabbra emelkedünk, annál nagyobb kihívásoknak nézünk elibé.

De mi már más szemmel tekintünk a világra, megpróbálunk az Angyal szemünkkel látni, érzékelni, és tudni mi miért történik velünk.

Emelkedünk, emelkedünk,- míg a célt el nem érjünk.
Néha kemény és feszített a tempó, de mit is tehetünk,- minden erőnket összeszedjük, hisz igent mondtunk a változásnak.
Mindehhez sok sikert kívánok!
Áldás! Áhimré

Úttalan utakon járunk...

Életünkben számtalan esetben választanunk kell különböző utak közül.
Sokszor észre sem vesszük ezt a választási lehetőséget, mert nem figyelünk magunkra,- nincs meg a kapcsolat a belső Önvalónkkal.
Az utak szerteágazóak, és különböző tapasztalásokhoz vezetnek.
Nagyon mélyen és figyelmesen kell hallgatnunk befelé, hogy észrevegyük, életünk új szakaszához érkeztünk,- ugyanis többé-kevésbé ezek a változások nem szembetűnőek, inkább a lélek mélységeiben játszódnak le,- s csak egy bizonyos idő elteltével jelennek meg földi életünkben.
Most a változások, az új utak korát éljük. Aki mer,- az tud változtatni.
Bár tudnunk kell, hogy a változtatás lehetősége és módja, nem mindig tölti el örömmel lelkünket.
Emberi mivoltunkból adódóan, sok esetben a félelmeknek, téveszméknek adunk helyet. Elméleteket gyártunk, és már előre bele magyarázunk a történésekbe olyan dolgokat,  amelynek vajmi kevés a valószínűsége, hogy megtörténik velünk.
Mi lenne akkor, ha csupán csak befelé figyelnénk, - nem akarnánk állandóan ellenőrizni és rendszerezni dolgokat,- csak hagyni, hogy vigyen magunkkal az áramlás, a belső Én bölcsessége irányítsa életünket.
Hagyni, hogy rájöjjünk arra, semmi sem véletlen,- mindennek oka van, ami történik az életünkben. S ha emberi elménk már nem tudja kontrollálni és meglátni az összefüggéseket, a miérteket,- csak adjuk a bizalmunkat és tudjuk, hogy belső bölcsességünk jó helyre vezet el minket.
Az egész Élet egy misztérium. S ezt a misztériumot általában mi irányítjuk.
Vannak ettől eltérő esetek, mikor a lélek feláldozta szabad akaratát egy magasabb cél megvalósítása érdekében.
Ilyenkor ő ezt tudja,- mert lelke megüzeni,- hogy az ő választási lehetősége vajmi kevés,- s csak hagyja, hogy Isten vezesse lépteit,- hisz most feladatot, vállalást teljesít.
Különböző utakon járunk, különböző utakon haladunk tovább,- de a cél mégis egy,-
hogy megtaláljuk magunkban Istent, és vele éljük életünk.
A lélek ösztönösen vágyik a teljességre, az EGÉSZRE.
Belülről fakadóan érzi, tudja, mi a jó számára.
De sajnos a mai felgyorsult világban,- hányan hallgatunk befelé, s találjuk meg magunkban a lelki békét?
S hányan vesszük komolyan a SZELLEM üzenetet?
Vannak időszakok mikor akaratlanul is lelkünk mélységeibe szállunk alá.
Számvetést tartunk mit s miért csináltunk eddig, és jelenleg hol is tartunk.
A Sors tükröt tart elénk bármennyire is nem szeretnénk.
Merüljünk el hát magunkban,- értékeljük ki az életünket,- s lássuk meg melyek a hiányosságok benne.
S utána válasszunk,- hogy melyik úton haladunk tovább.....
A válasz csak saját benső szent helyünkben születik meg.
Nem adhat rá megfelelő választ egy jó barát, sem különböző praktikák.
Önmagunk sorsát magunknak kell a kezünkbe venni, s eldönteni, hogy a jövőben melyik úton haladunk tovább...
S ha kéred, lelked üzen,- megmutatja melyik út az, melyet Istennel együtt teszel meg.
  Áhimré

Wass Albert: Úttalan utakon

Úttalan utakon,
bozótokon és szakadékokon,
árkokon és vízmosásokon
törtetünk láthatatlan cél felé.

Úttalan utakon,
imádkozva vagy szitkozódva,
békés szívvel vagy lázadozva,
de menni kell, mert vissza nem lehet:
fekete falat épített a Múlt
a hátunk megett.

Úttalan utakon…
De túl lélek-határon,
túl gondolaton, túl minden álmon
valami messze vár reánk,
egy fénysugár e rút világon:
talán egy “mindent felejtés”.

Talán egy “mindent újrakezdés”
a végső sziklaszálon.

Úttalan utakon,
végső szívdobbanásig,
utolsó sóhajtásig,
s ha nem ma, holnap, vagy sok-sok év után:
de egyszer eljutunk a sziklaszálig!

2010. dec. 14.

Tanácsok a változás alatt

A változás folyamatában nagyon fontos a bennünk élő gyermek elfogadása.
Sokan tartanak most ennél a folyamatnál.
Saját gyermeki Énünk elfogadásával tudjuk a legkönnyebben
és a leghatásosabban meggyógyítani magunkat, feloldani
azokat a fájdalomból származó mintákat, amelyeket fogantatásunk óta mélyen elnyomtunk magunkban.
Ennek a folyamatnak a megélésében a szívcsakra tölt be kiemelkedő szerepet.

A központi elosztó csakrának
szerepe van az átalakulásban.
Éteri testünkön keresztül folyamatosan szállítja az információt. Egy új mintát vesz fel, ami az átváltozásban segít minket.

A szakrális csakra önmagad elfogadására hívja fel a figyelmet.
A létezés minden szintjén tanácsos magadba beolvasztani az elfogadást.

Ajánlatos az átalakítás alatt nagyobb figyelmet fordítani csakráink tisztántartására. Meggyorsíthatjuk vele a tisztulás, az elengedés, és legfőképpen az átállás folyamatát.

2010. június 29.

A változások átalakító ereje,-belépés az Újba.

A bennünk lévő új megszületése előtt még számos fájdalommintával szembesülhetünk. Ezek a minták származhatnak jelen életünkből, de akármelyik múltbéli életünkből is feltörhetnek, előidézve különleges helyzeteket.

Mindenképpen tanácsos megvizsgálni magunkat, mit akar isteni Énünk megláttatni velünk, mire akarja felhívni a figyelmünket.
Ezek az emlékek lelkünk legmélyebb bugyraiból törhetnek elő.

Lelked mélységeiben elmerülve újra magadra találsz, de nem tudod hogy az út hová vezet…
Nagyon valószínű, hogy nem érted meg miért kell újra és újra átélned a múltad, miért kell még időznöd a múltban, mikor te már minden porcikáddal az új megteremtésére vágysz.
Számos kérdést tehetsz fel, de a választ ne kívülről várd,- a válaszok benned rejlenek.

Sorra végig vettél már mindent, rendszerezted emlékeidet.
Megláttad magadban mi az ami helyes, mi az amit tovább viszel, amit megtartasz, hogy az új korszakodban is részedet képezze. És felfedezted azt is, ami már nem szolgál téged,- éppen ezért itt az ideje, hogy múltad ezen részét a felejtés fátyla mögé rejtsd,- végleg lépj túl rajta és többé már ne emlékezz rá.

Ami már nem szolgál minket, ami már nem visz előre, azt kell engednünk, - de sokszor hallottuk már ezt a jól bevált tanácsot. És milyen könnyű ezt elmondani, és mennyivel nehezebb megvalósítani, rendszerezni magunkban.
Hisz gyökereink, családi örökségeink, hagyományaink folyamatosan előtörnek. Családtagjaink, szüleink, testvéreink rendszerint tükröt tartanak elénk.
Hajlandóak vagyunk-e csak a szépet, a jót, a nemeset, az építőt tovább vinni, vagy még mindig ragaszkodunk a régi mintabeli elvárásokhoz, illendőségekhez?

Nincs könnyű dolgunk ilyenkor, és vigyáznunk kell, hogy akaratunktól független nehogy megsértsünk másokat. Hiszen nem mindenki képes együtt haladni a változásokkal.
Nem mindenki képes velünk együtt haladni, és továbbra is életünk részét képezni,- ezt akármilyen fájdalmas is, de tudomásul kell vennünk és el kell fogadnunk.

Emberi kapcsolataink, beleértve a közvetlen környezetünket, jelentősen megváltozhatnak és átértékelődnek.

Újra és újra magunkra figyelve meglátjuk mi számunkra az igazi érték, és mi az ami már jelentéktelenné vált. De nem vonhatjuk ki magunkat a társadalomból és nem alakíthatunk csupán csak „új energiás köröket”, hanem helyünkön maradva, még nagyobb szeretettel és elfogadással helyt állva kell segítenünk az úton haladókat, az új felé tartókat.
El kell vetnünk az ítélkezést, a bírálatot, mindent, amivel meggátolnánk, hogy kellő segítséget nyújthassunk számukra.

Persze ahhoz, hogy segíteni tudjunk, először magunkat kell megtalálni, rendszerezni, egy új életszemlélet felállítani és azzal elindulni. Ezt csak akkor tudjuk megtenni ha már megújítottunk magunkat. Ha letéptük magunkról a korlátozó kötelékeket, a visszahúzó láncokat.
Ekkor egy teljes megújuláson megyünk keresztül, - új mintákat, új energiákat, új gondolkodás és látásmódot alakítunk ki.

Különböző utakat járunk be, és ebből adódóan megéléseink is változóak.
Történéseink, élethelyzeteink is másképpen alakulnak. Egy bizonyos helyzetre is más szemszögből látunk rá, és ez valójában nagyon sok mindentől függ.

Lelkiségünktől, megélt tapasztalatainktól, a társadalomban betöltött szerepünktől, neveltetésünktől és még sok más egyébből adódóan.
A cél amit kitűztünk magunk elé, az viszont,- egy,- az EGYSÉG, a TELJESSÉG felé tartani. Éppen ezért nem különülhetünk el, hanem egymást megsegítve, együtt tanácsos előre haladnunk.

Ki könnyebb, ki nehezebb utat jár be életében, és más jellegű folyamatokat választ tapasztalásként. Ez nem jó és rossz kategória, vállalás és a megélés függvénye.

Különböző minőségekkel és feladatokkal öltünk testet.
Sokan tanulás céljából jönnek vissza újra a Földre, vannak akik szolgálatot teljesíteni,- egy meghatározott, adott feladatot végrehajtani.
Az ő életük általában eltér a megszokottól.
A szolgálat néha igencsak nehézzé és küzdelmessé válhat, mert ugyanúgy be kell illeszkednie az illetőnek a hétköznapok világába.
Viszont a társadalmi osztályozások nem mindig teszik lehetővé, hogy teljes egyszerűséggel tegye a dolgát a világban.

Mivel különbözőek vagyunk, ezért gyorsan szembetűnik ha valaki merőben eltérő értékeket képvisel, vagyis eltér a normától, főleg ha életvitele, élethelyzete is merőben eltér az átlagostól. Persze ezt lehet jó és rossz értelemben megvizsgálni, és különböző szempontokból elbírálni.
A világ általában tart az ilyen emberektől, nem normálisnak nevezi őket. Mivel az ő szemükben jóval meghaladják a normát, azt a határt, amit ők képesek befogadni.

Amiről szeretnék beszélni az a bírálat és az ítélkezés.

Sajnos az emberek többsége nagyon hamar ítéletet mond a másik ember feje felett. Elbírálja, hogy milyen az a másik ember és különböző jelzőkkel minősíti, pedig az is lehet, hogy alig ismeri.
Amit látunk, azt mindig a mi szempontunkból a mi szemszögünkből látjuk.
Nem tudjuk, hogy az egyén mit képvisel, milyen megélések által jutott el idáig, milyen vállalást, milyen feladatot teljesít. Milyenek a körülményei, a neveltetése és valójában milyen belső értéket rejt magában.

Könnyen véleményt nyilvánítunk mi emberek, és általában nem is szembesülünk azzal a ténnyel, hogy ezzel a másik ember feje felett ítélkezünk. Nem is tudjunk, hogy meggondolatlan viselkedésünkkel az illetőnek milyen károkat okozhatunk.

Minden gondolat, minden kimondott szó tartalommal bír és leképeződik energetikai formában.

Ha valakiről nem elfogadással beszélünk, sőt bíráljuk, ítélkezünk is felette,- akkor igencsak negatív megnyilvánulásokat küldünk feléje,- ami az illető energiarendszerében leképeződhet. Ha ez többször megismétlődik akkor egy idő után különböző problémákhoz vezethet, ami lelki és egészségügyi problémákban is megnyilvánulhat.
Sokan nincsenek tudatában az ilyen jellegű megnyilvánulásoknak, ezért nem árt ha odafigyelünk ezekre a dolgokra.

Próbáljuk magunkat a szívvel és az értelemmel összekapcsolni,- és ebbe a minőségbe elhelyezkedni.
Ne ítélkezzünk, ne bíráljunk, fogadjuk el, hogy különbözőek vagyunk.
Nem vagyunk kötelezőek mindenkivel összekapcsolódni, de attól még tiszteletben tarthatjuk, hogy ő tőlünk eltérően más minőséget képvisel.

Számunkra az már egy tanulási folyamatnak számít, ha megtudjuk állapítani, hogy a másik ember mit mutat nekünk azzal ahogy megnyilvánítja magát.
A tudat egy más szemszögéből vizsgáljuk meg a dolgokat, - így az ítélkezést és a bírálatot könnyedén átalakíthatjuk.

Sok kapcsolódási pontot akadályoz meg ez a negatív minta. Arról nem is beszélve, ha az illető tudomására jut bírálatunk, milyen megéléseket, fájdalmakat indíthatunk el benne. Ezenkívül telepatikus támadások áldozatává is válhat, amelyek különböző megnyilvánulási formában képeződhetnek le az illető energetikai rendszerében, amit nem a legkönnyebb felfedezni és aztán megszabadulni tőle.

Mindezt csak azért írtam le, hogy lehetőség szerint még tudatosabban figyeljünk magunkra, és ezt a rossz beidegződést már ne vigyük át az újba, hanem alakítsuk át egy magasabb tudatossági tényezővé. Mi is jobban érezzük ezáltal magunkat, és másoknak sem okozunk problémát és kárt az energetikai rendszerében, főleg nem a lelkében.

Az Újba az is beletartozik, hogy más látásmóddal közelítünk meg dolgokat.
Egy magasabb szemszögből közelítünk a dolgok felé és a régi bevett rossz szokásainknak véget vetünk.
Egy új, tartalmilag tudatosabb életet élve kapcsolódunk össze a szívünkben élő szeretet erejével.
Az elfogadással sok mindent megváltoztathatunk és feloldhatunk, persze ehhez nekünk kell tudatosan részt vennünk a változásban.

A változás mindenkinek adott, csak fel kell ismerni a lehetőségeket…

Kiegyensúlyozás

Az  átalakító energiák hatására sokan érezhetik magukat igencsak megviselt állapotban. Tanácsos ebben az esetben megerősíteni FÖLD ANYÁVAL való kapcsolatunkat, és a mihamarabbi kiegyensúlyozás érdekében pedig elvégezni az alábbi gyakorlatot.

Az Egyensúly Holonja és a Gyógyulás Holonja.

Szeretettel ajánlom még a következő írásokat.

Egyensúly és fejlődés II.

Egyensúly és fejlődés III.

Egyensúly és Fejlődés IV.

2010. június 23.

Az illúzió Fátylát nektek kell felismerni...

Kristálytested felépítésében fontos szerepet játszik, ha figyelsz tested jelzéseire.
Mivel a Kristálytest sokkal érzékenyebb az eddiginél, nagyon fontos, hogy figyelmet szenteljünk a belső és külső tisztulási-tisztítási folyamatokra.
Rengeteg régi minta van leválóban rólunk, éppen ezért lelkünk mélységeire nem árt most különös gondot fordítanunk.
Próbáljuk meg a felszínre hozni minden mélyen magunkba temetett kétségünket, félelmünket. Minden olyan élethelyzetet és megnyilvánulást vizsgáljunk meg ami még a múltnak a részét képezi ,- nézzük meg mi a mondandója számunkra, mire akarja felhívni figyelmet életünkben.
Alaposan vizsgáljuk meg, hogy a valós igazságot közvetíti-e számunkra, vagy pedig egy illúzió által felépített álomvilágot dédelgettünk eddig magunkban...
Amikor önmagunk mélységeibe alámerülünk, kétféle valóság tárul fel előttünk,
- az egyik,- amelyik a valóságot,- igazságot tükrözi vissza számodra,
- a másik,- pedig az amit láttatni akarnak veled.
Önmagad igazságát, ha az, az istenivel párosul,- nagyon tudatosan, odafigyelés által tudod megtartani.
Lelked mélységeibe alászállva, félelmek, kétségek törhetnek fel belőled.
Ezek a megnyilvánulások még a régi rend részét képezik.
A megosztottságban élő erők mindent elkövetnek annak érdekében, hogy hitedben megingassanak, és a kétséget, a félelmet megerősítsék benned.
Tudatos gondolatokkal és megerősítésekkel elejét vehetitek az ilyen jellegű megnyilvánulásoknak.
Ha már lelkedbe beférkőzött a kétség,- akkor forduljatok az Égiek felé, és folyamatos imával, kéréssel, meditációs tisztító technikával tisztítsátok magatokat. Ugyanakkor nem árt megvizsgálni, mi az a pont amelyen keresztül betörhetett életbe ez a megnyilvánulás.

Tehát, ott tartottam, hogy amikor önmagunk mélységeibe alámerülünk, kétféle valóság tárul fel előttünk,
- az egyik az isteni Terv részét képezi,
- a másik amelyet láttatni akarnak veled.

Az illúzió fátylát nektek kell felismerni, és saját tudatosságotok által lebontani.
Az isteni Terv mindig pontos és szeretetteljes utalásokat tesz annak érdekében, hogy felismerd a saját korlátaidat, - és ugyanakkor lehetőséget ad, hogy korlátaidat felismerve, egy új életteret alakíts ki magadnak. De semmiképp sem kíván összezavarni és ellentmondásokba keverni.
Azt tudom tanácsolni Mindenkinek, hogy csak a benne lévő istenire figyeljen, ne kívülre. Önmagad isteni tudása által lépj tovább az úton.
Áldás!

Az alábbi meditációs gyakorlatokat jószívvel ajánlom:

Tisztító Örvény

Szíriuszi merkaba: tértisztítás.

Éteri kötelékek- kötődések.

Karmatisztítás

Az Átalakító Ibolya Láng

Az ibolya láng működése

Egyesült csakrák invokációja

A fátylon túl...

Ott túl a fátylon már nincsenek illúziók.
Szembesülsz magaddal és a Sorssal ami választottál.
Rájössz, hogy eddig az illúzió fátylai közt éltél, látótered beszűkítésével csak bizonyos célokra koncentráltál.
Amikor az illúzió fátyla leomlik rólad, egy teljesen más világ tárul fel előtted, merőben más mint az eddigi volt. Valójában körülötted semmi sem változott, csak te lettél más.
Mélyebben megérted a dolgok értelmét és nemcsak egy síkból lesz rálátásod bizonyos történésekre, hanem már különböző szempontokból járod körbe.
De vigyázz! Az illúzió fátylának lebontásával, szembesülhetsz a kemény valósággal.
Az is előfordulhat, hogy óriási fájdalom tőr fel belőled.
Keresed, kutatod az okát,- de még nem leled. És nemcsak az okokat nem leled, hanem a helyedet sem.
Ami eddig számodra jó volt, megnyugtató,- az most nem tölt el nyugalommal, sőt néha irritál. Lehet, hogy nem tudod mi történik veled, hol vagy, mit csinálsz....
- Mi keresek én itt, miért vagyok pont ezen a helyen, hogy kerültem ide?
- ehhez hasonló kérdések százával törhetnek fel belőled,- ami a megváltozott tudatosság eredménye.
Olyan mintha egy másik ember nézne vissza rád, az arc ugyanaz,- de ott belül,- megváltozott valami.

Sokan a változás folyamatában vagyunk, és különbözően éljük át.
Nemcsak nekünk nem könnyű, hanem családunknak, ismerőseinknek, akik minket körbevesznek. Nem tudják, honnan is tudhatnák mi zajlik bennünk, csak azt látják, és  többnyire ki is mondják,- megváltoztál....
Nos ez a "megváltozás" nem mindenkit tölt el örömmel, mert a "régebbi énünk" közelebb állt hozzá,- és ezzel a változással, és a változásból adódó megújulással nem igen tudnak mit kezdeni.
Ők tovább folytatnák a jól bevett mintát, a szerepjátékokat, amit mi már nem vagyunk tovább hajlandóak folytatni,- mert eddig sem, de most már egyáltalán nem érezzük magukénak ezt a mintát.
Mit tehetünk ilyenkor, hogy tudassuk a körülöttünk élőkkel, szeretteinkkel, hogy most nekünk sem könnyű, mert egy változási folyamatban vagyunk,- ahol keressük, kutatjuk magunkat. Ahol még mi nékünk is meg kell ismerni magunkat, hiszen olyan kincsek kerülnek felszínre belőlünk, amelyek eddig előttünk is rejtve voltak.
Nehéz ilyenkor tanácsot adni, éppen ezért azt ajánlom,- csak haladjunk a folyamattal. Hagyjuk, hogy csak "úgy" történjenek meg velünk a dolgok.

Rezdüljünk együtt az áramlással, simuljunk bele a Mindenségbe.
Adjuk feltétel nélküli bizalmunkat a Teremtőnek, hogy a számunkra legjobb helyre vezérel minket.
Lehet, hogy megváltoznak emberi kapcsolataink, új munkahelyre, új lakóhelyre költözünk,- ez mind része a változásnak.
Csak hagyjuk magunkat, haladjunk együtt az áramlással.
Ne tegyünk akaratból semmit.
Ne akarjunk emberi tudatunkkal semmit, mert most már egy magasabb szempontból illik rálátnunk a helyzetünkre.
Mindezt azért írtam le, mert én is ezt élem- és már elég régóta élem.
De néha mégis visszaesek pillanatokra,- az "akarásokba".
Nos ezt kell felejtenünk...
Ha szándékainkat, kéréseinket már kinyilvánítottunk az Ég felé, és hitünket, bizalmunkat adtuk Feléjük,- akkor nincs mit tennünk, csak befelé figyelnünk, és egyre inkább megismerni, és feltárni Igazi Énünket, és a körülöttünk lévő összefüggéseket.
Felismerni mi a feladunk, a Mindenségben betöltött szerepünk,- és továbbra is csak haladni az áramlással a változással....
Nagyon fontos, hogy tudatosak legyünk.
Keressük és kutassuk a bennünk felmerülő kérdésekre a választ.
Az sem baj ha kicsit megbillenünk, (hiszen ez mindenki számára tanulófolyamat),- csak arra figyeljünk oda, ha lehetséges minél előbb próbáljunk meg visszahelyezkedni saját középpontunkba.

Az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet szenteljünk magunkra.
Folyamatosan tisztítsuk magunkat mindhárom szinten- a TEST- LÉLEK- SZELLEM szintjén,- így tudunk legjobban együtt haladni a változásokkal.
A gyógyító delfinek sokat tudnak segíteni ebben a folyamatban.
Áldás!
2010. júl. 4.

Egy Tündérvilág nyílik meg benned...

Amikor belül teljesen megújulsz és átlépsz az újba,- olyan mintha egy tündérvilág nyílt volna meg benned.
Tested, lelked megújulva, felfrissülve nézz elébe a változásoknak. Hátrahagyod a régmúlt dolgait, a múltad már csak szemlélőként nézed.
Megérted, hogy ez is egy részedet alkotja, szeretettel elfogadod, de már nem mész bele a múlt különböző eseményeibe, történéseibe.
Életednek ezt a részét lezártad, magad új tartalommal töltötted meg, és most csak az ÚJ felé figyelsz. Azon dolgozol, hogy teheted életedet, szebbé, jobbá, hogy élhetsz kiteljesedett életet.

Add át magad az előtted álló ismeretlennek.
Indulj el az úton, megnyílva az új befogadásának.
Tudd, hogy biztonságban vagy,- így hát most már biztos léptekkel haladj előre.
Légy nyitott minden újra, és nézd meg mit üzen néked.

Tárd ki szívedet az új világod előtt és hagyjad, hogy csak a szíved vezessen.
Nyílj meg az élet szépségei előtt és töltekezz belőle.
Tudd, hogy mindez erőt ad, hogy leküzd a még benned lévő akadályokat.
Erősítsd magad pozitív gondolattokkal és megerősítésekkel,- és mindig csak előre nézz, ne hátra figyelj.

Most csak a célra összpontosíts, arra, amit el akarsz érni, de ugyanakkor lazulj bele. Tudd, hogy Isten végtelen szeretete és kegyelme kísér az utadon, ez adjon mindennél nagyobb biztonságot a számodra.

2010. júl. 4

Várjuk a változást.- Mindnyájan egy szörfdeszkán ülünk, és szörfözünk...

Sokan érezzük, hogy valami új van kiteljesedőben.
Várjuk a változást.
Figyelünk befelé, próbáljuk megérteni mi is történik bennünk.
Mitől vagyunk türelmetlenek, mitől nem találjuk a helyünket.

A változás szele már itt van, körbevesz minket, körül ölel.
Itt állunk az új kapujában, és valójában nem értjük miért nem léphetünk még be.

Próbálok folyamatosan befelé figyelni, de valahogy most csak a fenti érzéseket tudom megfogalmazni. És ahogy ezeket az érzéseket „kiírtam” magamból, egyszer csak hirtelen jött a felismerés.

Mindnyájan egy szörfdeszkán ülünk, és szörfözünk…

Felsejlett, hogy valahol már hallottam ugyanezt a megfogalmazást.
Aztán hirtelen eszembe jutott, Solara említette ugyanezt a megfogalmazást valamelyik riportjában.
Gondoltam majd később utána nézek, hogy újra felidézzem.
Aztán próbáltam újra befelé, magamra figyelni…

Mivel mindenki saját maga irányítja a szörfdeszkáját,- ebből adódóan másképpen éli meg a belső változási folyamatait is,- hiszen különböző tudatossági szinteken éljük meg a változást.
Elég régóta benne vagyunk a változás folyamatában, éppen ezért már nagyon várjuk, hogy végre kikössünk, és partot érjünk.

A változási szakaszban sokan irányt váltanak,- ami azt jelenti, hogy az eddigitől eltérő feladatot vállalnak.

Most tervezzük és építjük fel a jövőnket, amelybe aztán biztonsággal vetjük bele magunkat. Tehát ajánlatos most mélyen befelé figyelni, hogy jó helyre irányítsuk a szörfdeszkáinkat.
Jó szörfözést kívánok Mindenkinek, és annál kellemesebb partot érést!

Később megkerestem Solara riportját, ajánlom, hogy olvassák el újra,-  érdemes, mert sok mindent a helyére tesz bennünk.

2010. jún. 22.

 

~ KOORDINÁTÁK MEGVÁLTOZTATÁSA ~ SOLARA júniusi riportja

Solara SZÖRF RIPORTJA 2010-RE.- A SZERETET ÖSVÉNYÉN

SOLARA- A SZERETET ÚTJA,- 2010 ÁTTEKINTÉSE

SOLARA- GORDIUSZI CSOMÓK ÁTVÁGÁSA

Legújabb SOLARA riport:

Az összesírásom megtalálható:
http://lendvaykati.gportal.hu