Sarlós Boldogasszony napja július 2.

Kedveseim!

Sarlós Boldogasszony napjával nagy változások következtek be a
természetben és az életünkben is. Égi Édesanyánk sarlója elvágja a régi
szálakat, kapcsolatokat, hogy újak jöhessenek életünkbe. Egy lehetőség
életünk megújítására az Ő segítségével és jóváhagyásával.
Ismerjétek meg e napnak a dolgait és Boldogasszony erejével kezdjetek
életetek megújításához az újító erők segítségével.
Fohászkodjatok az Égi Anyához. Minél többen fordulunk oda, kérésünk
annál foganatosabb.


Áldás havának 2. napja,
Sarlós Boldogasszony ünnepe

Boldogasszonyunk e napjának az elnevezése utal a régi sarlós aratásra, amikor a nők még sarlóval arattak. Nem véletlen, hogy Boldogasszonyunk jele a Holdsarló (a Hold a nőiesség). A hagyomány szerint a férfi aratott, az asszony pedig a nyomában járva sarlójával felnyalábolta a levágott gabonát, és kötözte a kévét. 

Kalotaszegen a férfi halott fejfájára ekevasat, az asszonyokéra orsót vagy sarlót festettek. A sarló megszentelt, mind fizikai síkon, mind szellemi síkon értelmezhető szerszám. 

Sarlós Boldogasszony napján valami beteljesül, befejeződik. Az ,,élet", a búza beérett, lehet aratni. Földanyánk adománya a táplálás és a megtartás, Boldogasszonyunk kegyes ajándéka.

Sok tennivalót tartogat ez a nap! Meg kell köszönni a termést! Készülődni kell az új, a következő vetésre, az elvetendő magokat elő kell készíteni, vagyis ki kell válogatni. (jelképesen is)
Lényeg az áldás. Az aratás megkezdése előtt megáldották a gabonamezőt. A termést is, az aratókat is megáldották. Sarlós Boldogasszony e napon vágja el a szálat, megszünteti a múltat, és helyet ad a jövőnek.
Elvágja a régi élet fonalát, hogy az érett gabona átadhassa helyét a magnak. (A beteljesült élet engedje át helyét az eleven újjászületendő magnak a területet) Ám a gyökér a földben marad! Mert a gyökér emlékeztet és kapcsolata állandó a földdel. Vagyis nincs halál, nincs elmúlás! Megújuló élet van. Mivel nincs elmúlás, ezért fontos, hogy mi marad itt utánunk.

Az életért meg kell dolgozni. Amint vetsz, úgy aratsz. Ha nincs ott a fáradság, akkor jön a gaz, az elgazulás és nem az igazság. Nincs mindegy az életünkben! Két urat nem szolgálhatsz! A gaz pedig megmutatja, mi az igaz. Sarlós Boldogasszony elvágja a szálakat, de egyúttal a rossz szálát is elmetszi.
Élő élettel táplál, hogy átörökítse a mag, a magság becsét. Ez igaz a fizikai és a szellemi síkra 
egyaránt.

Az éjszakai virrasztás után ez a határjárás napja. Gyalog, mezítláb (néha a búzatáblát a legidősebb asszony meztelenül járta körbe).
Akinek a földje mellett elhaladtak, az megtisztelve érezte magát, és bővebb termésre számíthatott.

Az aratandó búzába háromszor beledobták a kaszát, hogy jól haladjon a munka.

A lányok búzakalászból font koszorút tettek a fejükre. Búzakalász, pipacs és kék búzavirágból. Az érett búza a Nap fényét, a táplálást jelentette, a piros pipacs az élet tüzét, a kék búzavirág a tudást jelképezte.

A férfiak tiszta ingben, gatyában kezdtek az aratáshoz. A munka kezdetén fohászkodtak. Két gabonaszálat a derekukra kötöttek, s otthagyták, amíg magától le nem esett.

Az aratás ideje alatt sok helyen a férfiak tartózkodtak a házasélettől.

Bár ez a nap asszonyi dologtiltó nap volt, és aratni sem volt szabad, mégis az aratás kezdő napjának tartották, s az aratás kezdetét jelentette. Ekkor dőltek le az első rendek néhány kaszasuhintással. 

Az aratás és a gyermekáldás Sarlós Boldogasszony nagy-nagy ajándéka. 
A asszony ezen az ünnepen arasson egy keveset sarlóval, és szedjen kalászt, hogy a jószág ne pusztuljon.
Ekkor került a szobába a búzakorona, a művészien összefont kalászcsomó, ami ott is maradt az újig.
A Hold is sarló alakú. E szent napon napkelte előtt, a holdfénynél (a Hold Boldogasszony jelképe) sarlóval vágtak kilenc féle különös erőket hordozó gyógynövényt. 

Az illat a megtisztulás kelléke volt. A gyógynövények sarlózását szó nélkül kellett megszedni, hogy az áldott növények ne szennyeződjenek a szó és a gondolat hordalékával.

A Nap által megszentelt fodormentát a csomborkával együtt a halott koporsójába helyezték, hogy megkönnyítse neki a másvilági utat.
A kakukkfüvet és a tisztesfüvet a betegek párnája alá tették, és bekeverték az ellő tehén szénájába.
A néphit szerint, ha Sarlós Boldogasszony napján esik, úgy még négy héten át esik. A Sarlós Boldogasszony napi eső Lőrinc napig tart (40 nap). Vagy ahogy Délvidéken mondják, ,,Sarlós ha vizel, soká vizel, ha nem vizel, nem ér rá egyhamar".

E napon nem szabad kenyeret sütni, mert az kővé változik! (női dologtiltó nap).

Aratni sem szabad, mert égi háború keletkezik és a villám belécsap a kaszába!

E nap az irgalmasság napja, hiszen Boldogasszonyunk legnagyobb erénye a könyörület. A börtönben sínylődők és a halálraítéltek istápolására is kellet időt áldozni.

Meg kellett történnie a szegények ,,etetésének", mert az adakozás és gondoskodás ideje ez. Az ételben is és a lelki táplálásban is.

Sarlós Boldogasszony üzenete:

Valami beteljesült, befejeződött az életedben! Itt az aratás ideje! Fizikai síkon is, szellemi és lelki szinten is.

A bölcs tanítása az, hogy a teli kalász meghajlik, csak az üres kalász tartja fenn a fejét. Az üresfejű emberben nincs alázat, hetykén, ok nélkül fenntartják a fejüket, míg az ajándékkal, éltető tudással rendelkező ember alázatos.

Sarlós Boldogasszony a múlt szálainak elvágásával a rossz kapcsolatokat is elvágja. E naptól szabad vagy, és szabadon készülhetsz az új, tisztább jövőre!


Sarlós Boldogasszony verse

Sarlós Boldogasszony puha lépte
Kalász fölött reppen.
Elvágja a múlt gyökerét,
Hogy új termés lehessen.

Szent szerszámmal, Hold sarlóval,
Égi rendet vág ma.
Beteljesül a körforgás
Gazdag aratás van.

Boldogasszony Holdsarlója
Itt is, ott is villan.
Elvágja a lélek baját,
Jöhet boldog, víg aratás!

Óh, Asszonyunk, Égi Anya!
Nézz a szorgos magyarokra!
Metszd el most a múlt hatalmát!
Kezed adjon bő aratást!

Kovács Kálmánné Nóri- Sarlós Boldogasszony napja

Sarlós Boldogasszony a szegények és szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és fogságban sínylődők pártfogója és áldott állapotában a várandós édesanyák oltalma.

Az ország északi részein ezen a napon felvirágoztak egy széket és a ház elé tették.
Ha erre jönne a nehézkes Mária, legyen hol megpihennie.

A Sarlós Boldogasszony elnevezés utal az ünnepnek az aratással, termékenységgel való szimbolikus-szakrális párhuzamára. Ezt tanúsítja a következő szöveg is:

Az isteni Szűzanya indul hosszú útra,
Szent Erzsébet rokonának látogatására.
Siet drága terhével, isteni gyümölcsével,
Amerre megy, ahova lép, áldás derül fel,
Mert az égi jó Atya áldását osztogatja:
Gazdag termés, istenáldás virul nyomába.

Az aratás a parasztember életében és munkájában nagy esemény, amelyre a gépesített munkatechnika korszakában is bizonyos áhítattal és komolysággal készül. Az élet, vagyis a mindennapi kenyér a régi parasztok szemében Isten ajándéka, valamiképpen Krisztus teste (Oltáriszentség). A Miatyánkban is ezért könyörögnek a hívek.

Szil rábaközi faluban Sarlós Boldogasszony ünnepe volt az aratás kezdete. Misét hallgattak, mialatt a szerszámokat a templom falához támasztották. Utána a búzában mindenki vágott egy rendet, majd hazatértek. Csak másnap fogtak igazában a munkához. Zsidány horvát aratóit és szerszámaikat a munka kezdete elölt a plébános megáldotta. Pusztaföldvárott ez kint a búzaföldön történt.

Régi gyakorlat és hagyomány szerint még a 18. században is az asszony sarlójával aratott, a férfi pedig nyomában járva kötözött. A nép szimbolikus szemléletében a Szűzanya arat, és Fiára hagyja, hogy gyűjtsön és a búzát a konkolytól elválassza.

Göcsejben mielőtt az aratók munkába fogtak volna, térdepelve imádkoztak. Két gabonaszálat a derekukra kötöttek és ez mindaddig ottmaradt, amíg magától le nem esett.

Aratás közben, ha a gazda, vagy akárki idegen meglátogatta az aratókat, az ország több vidékén a marokverő lányok szalmakötéllel körülvezették és csak némi jutalom ellenében eresztették szabadon. Felgyőn a lány az idegent hirtelen átölelte és a kötéllel leszorította a karjait, miközben ezt mondta: Isten éltesse sokáig! A szokás nyilván szorongás maradványa: az idegent megkötik, hátha rontó szándékkal közeledik a szertartásnak érzett aratás munkásaihoz.

http://www.magyarkurir.hu/hirek/szuz-maria-latogatasa-erzsebetnel-sarlos-boldogasszony-unnepe