2015. szeptember 8., kedd

Mágusok népének Isteni Tudása előadás


ÁLLJ LE, De NE ÁLLJ ELLEN




Ne keress több kifogást, helyette maradj csöndbe egy kicsit,
a csend az, ahol a tested-lelked megnyugszik.
S a nyugalom, úgy ringat el, mint édesanya gyermekét,
a csendben megnyugszol Isten szeretetteli ölelésében.
Oly sok mindent és mindenkit kerestél, de most felismerted,
mindig erre vágytál, erre a csendre, nyugalomra, és kiáradásra.
Megnyugszanak izmaid, ellazul a tested, itt biztonságban pihenhetsz,
nem kell tovább vinned terhedet, engedd el, amire nincs szükséged.
A csend kívül Bellül körbe jár, a ragyogó fény elborítja tested,
a benned lévő kicsi lámpás, fényét árasztja, s a belső fényed kiárad.
Most ebben a pillanatban haza találtál, haza önmagadhoz,
haza az egységhez, haza szívedhez, kiben végtelen szeretet rejtőzik.
S hogy ez a rejtőző szeretet megmutassa önmagát, és végtelenségét,
ki kell, hogy tárd szíved ajtaját, hogy megtapasztalhasd a szárnyalást.
A csend megtisztít, új erővel tölt fel, a csend ereje a te erőddé válik,
s ebben az áramlásban, nyitottá váltál a sok csodára.
Ebben a szent csendben meghallhatod lelked hangját,
megérezheted az energia mozgást, az angyali érintést és az áldást.
Itt már nincs benned ellenállás, az áramlással egy vagy,
eltűntek a határok, de tudd a legnagyobb biztonságban vagy.
Lelassul, a gondolat, majd megszűnik, az idő és tér eltűnik,
lebegés és szárnyalás, mindenütt a tiszta Isteni szeretet.
Nem a világ rohanó, hanem eddig te magad voltál az,
most megtapasztaltad, hogy a csend gyógyító erővel hat.
Megéri leállni, magadért tenni, magadat megismerni,
minden ellenállást elengedni, szeretni és szeretve lenni.
A csend, mindig haza vár, te döntesz, mikor lépsz be hozzá,
szabad akarat, Isteni ajándék, hallgass a csend hívó szavára.
ÁLDÁS
P.Nagy Zsuzsi








Magyar lányok, asszonyok, virágozzatok, és ezzel a szentséggel bírjatok!





A fény egy részét látjátok csak meg magatokban.
Ha az isteni Forrással összekapcsolódsz,  a teljesség jelenik meg benned.
Olyan impulzusokkal tölt meg, mely által eggyé válsz az isteni forrással.
Önmagadra találsz, együvé válsz azzal az erővel amely mindig is ott volt benned, nem rajtad kívül létezett.
Lányok, Asszonyok! Merjetek együvé válni önmagatok isteni részével!
Merjétek kiteljesíteni magatokban azt a részt, amely az isteni Forrásból fakad.
Merjétek magatokhoz venni azt  a szent, tiszta minőséget, melyről minden nő álmodik.
A Nagy Anya védelmezőn teríti rátok palástját, és várja szívetek virágba borulását.
Minden szó és gondolat ebben az állapotban más értelmet kap.
Szívetek szentségében megszületik a vágy arra, hogy összekapcsolódjatok és magatokénak tudjátok  az ÉN  isteni megjelenésem.
Mindehhez erő kell és bátorság, mert fel kell számolni a bennetek lévő alacsony minőségeket, melyek elhitetik még mindig veletek, hogy nem vagytok képesek isteni fényeteket a világba vetíteni.
Azt, hogy nem vagytok képesek az ÉN  Szent Fényem elhordozni.
Pedig ha tudnátok mily gyönyörűség számomra ha megmerítkeztek a Fényemben, és magatokévá teszitek azt, magatokba integráljátok, és onnan szerte szét sugározzátok.
Gyertek hát kedveseim, - Vegyétek magatokhoz a Fényem, mely megszabadítja lelketek a fájdalomtól, az aggodalmaktól, mindazoktól a régi rögzült mintáktól, melyek elakarják hitetni veletek, nem vagytok képesek megnyilvánítani istennői/isteni részetek.
Emeljétek hát fel lelketek Hozzám, merítkezzetek meg az ÉN fényemben,  hadd öleljelek magamhoz bennetek, - és ebben a pillanatban ha megérzed ezt az erőt, ezt a minőséget, akkor már tudod, hogy te és ÉN egyek vagyunk.
Magyar lányok, asszonyok, virágozzatok, és ezzel a szentséggel bírjatok!
Mutassátok meg a világnak, milyen az, ha egy NŐ az isteni, kiteljesedett lényét sugározza szét a világban!
Belső Hang által lejegyezte: Feketéné Lendvay Katalin
Veszprém. 2015. szeptember (Földanya hava) 08.


SZEPTEMBER 8. KISASSZONY NAPJA







(Olykor Kisboldogasszony. Szűz Mária születésének emléknapja.7)

Már a-XI:században számontartott ünnep. Máriaradna nagy búcsújáró napja. Az ünnep hajnalán a hajdani búcsúsok a templom melletti magaslaton az ilyenkor különösen tiszta fénnyel kelő Napnak gyónták meg bűneiket.

A legenda elbeszélésében" Szent Anna kedden szülte Máriát:
„Ő vala ez világnak jövendő megvilágosojtója és asszonya és tengörnek csillaga". A néphagyomány szerint már Mária születésénél megjelent Gábriel arkangyal:

„Az arany bölcsőben tiszta hófehérben Alszik Szűz Mária mennyei nagy fényben, Szemeit lehunyja, kezeit kinyújtja, Gábriel angyallal beszélget álmában."9

Ezt az éneket és ennek változatait búcsújáró helyeinken Kisasszony éjszakáján énekelték. Népünk hitében: „Mária hajnali szép csillag"; belőle támad az igazság napja, Krisztus, a mi Istenünk.
Teleki József arra int, hogy „legalább estéli és hajnali órákban, mikor a legfényesebb csillagot látjátok, elmélkedjetek Isten Szent Anyjának felséges méltóságáról". Egy középkori legenda szerint Kisasszony hajnalán angyalok zengenek a mennyekben.

Tápén Kisasszonyra virradóan „napköltét" várnak Az Úrangyala koszorút imádkozzák Azt tartják, akinek „érdeme van rá", a fölkelő napban meglátja Máriát; aki Napba öltözött Asszony; rózsaeső vagy bölcső alakjában jelenik meg. A Szeged környékiek a Marost „radnai víznek" nevezik. A századfordulón az idősebb asszonyok pünkösdkor és Kisasszony napjának hajnalán megfürödtek a Maros tiszai torkolatánál a radnai vízben. A somlóvidékiek szerint, aki ilyenkor átvirrasztja az éjszakát, meglátja a Napban Máriát. A Sághegyen várták a Máriát hozó Napot a városmiskeiek. Szentsimon, Hagony, Gyöngyöspata, Nagykáta, Városdomba népe hegytetőre, illetve a szabadba ment, hogy meglássa a fölkelő Napban a bölcsőben fekvő Máriát. A Nap játszadozva, táncolva kel föl, örül Máriának - tartják a mezőkövesdiek. Boldogasszonyban, Andocson, Vodicán, Pócson, Csatkán hajnali három órakor körmenet vonul a falun végig; amikor földereng, letérdelnek és elimádkozzák az Úrangyalát. Máriát Isten áldott szántóföldjének tartják, amelyből üdvösségünk virága és gyümölcse sarjad.

Kisasszony napja ősi pogány" " őszkezdő nap, asszonyi dolog-, főleg fonástiltó.
Még a fecskék sem indulnak útnak e napon, olyan nagy ünnep.
A dióverés napja; a dió a halált és a szüzességet idézte meg a régiségben. Vetőnap ősziekre. A templomban régen fűzfát, szénát és kukoricaszárat szenteltek - orvosságul a tehénbetegségek ellen.
Balatonvidéken és Göcsejben a vetőmagot napjára virradó éjszakán, illetve kora hajnalban kitették a harmatra, hogy az Úristen szentelése érje. Zagyvarékáson azt tartották, hogy a búzát „kétasszonynap" között is ki kell szellőztetni, hogy ne legyen dohos, ne essék bele a zsizsik.








SZEPTEMBER 8. KISASSZONY NAPJA
Kisasszony napja volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének az ideje. Ilyenkor kezdték a dióverést. Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz. Bugyborékos vagy ritkaszemű eső – esős időszakot jósol.
Úgy vélték, hogy Kisasszony-napkor rózsát hány a nap.
(Hasonló hiedelem él Nagyboldogasszony és Gyümölcsoltó Boldogasszonnyal kapcsolatban is.) A Középső-Ipoly menti községekben az asszonyok felmentek a közeli dombra a felkelő napot nézni, abban a hitben, hogy meglátják benne Máriát és a nap körüli rózsákat.
Vetés kezdetét jelentette a nap. Pereszlényben ez hagyományosan úgy történt, hogy a gazda megszentelte a vetőmagot.
Tiszta ruhába öltözött, s menet közben senkihez sem szólt.
Vetés közben tilos volt káromkodni.
Miután végzett, magasra dobta a zsákot, hogy akkorára nőjön a gabona. A Mura-vidéken Kisasszony-napkor az elvetendő búzát ponyvában kiteszik a harmatra, hogy meg ne dohosodjon.
Ha ezt a vetőmag közé keverik, megmentik az üszkösödéstől. Pereszlényben úgy vélték, hogy Kisasszonynapkor búcsúznak a fecskék, de még nem indulnak útnak.
Kisasszony-nap mint határnap is jelentős, amint arról már Nagyboldogasszony napjának (aug. 15.) leírásánál szóltunk.