2016. október 21., péntek

Az élő Nap - Dr. Grandpierre Atilla, Dr. Egely György, Jakab István


Virág Ildikó: TündérVirág...






Tündérkertben egy kis virág született,
és a szeretet fényében szépen növekedett.
Abban, hogy szírmait bontogassa semmi sem gátolhatta.
Egy nap tündérkertet elhagyta, mert sorsa új helyre szólította.
Tündérkert  megváltozott, már nem ragyogott annyira,
mert a kis virág a fényét máshol árasztotta.
Teltek, múltak a hónapok, és a kis virág fölött sötét felhők takarták el a napot.
Fénye halványodni kezdett, mert szívében sok fájdalmat rejtett.
De a kis virág lassan ráébredt min kell változtatnia az életében.
Ha kint fúj a szél, s a napot felhő takarja el, zuhog az eső ami bőrig áztat el,
nem számít, mindez illuzió csupán, mert a fény a szívében van nem az utcán.
Saját Tündérkertjét most a szerelem teremti és már tudja,
hogy felhők ide vagy oda...mag-ával csak a mag-jában lévő Fényt viheti...




AZ ŐSI BOLDOGASSZONY TISZTELET




AZ ŐSI BOLDOGASSZONY TISZTELET: Jámbor János
Aki a magyarság régi múltjára kíváncsi, annak nagy szeretettel Erdélyt ajánlom.
Erdélyt nem az utolsó honvisszafoglaláskor vették birtokba a magyar nyelvű népek, ezért ott Árpádok bejövetele előtti magyar kultúra emlékei ma is megtalálhatók.
A székely kapuk kapuoszlopán az életfa, a szemöldökfán pedig az ott lakó ember életútja elevenedik meg. A kopjafákba bevésve e földi létből eltávozottak maradnak köztünk a szeretetünkkel és tiszteletünkkel körülvéve szinte romlatlan testtel. Ezek mind az ősi hitvilágunk itt maradt emlékei, jelképei. Közülük is legjelentősebb a ma is még élő, ősi időkbe visszanyúló Boldogasszony tisztelet.
Erdélyben - még ezt az ősi Boldogasszony tiszteletet is beleértve - a magyar múltat és a magyar múlt emlékeit az egyházak mentik és őrzik. Jellemző sorsukra, hogy templomaik zömmel erődtemplomok, mint például a gyergyószentmiklósi örmény erődtemplom vagy a kalotaszentkirályi unitárius templom. Ősi magyar Istenanya ábrázolásokat találunk bennük, akiket az itt élő magyarokká lett örmények, más helyeken a székely-magyarok a Boldogasszony mellett Babba illetve Babba Mária néven ismernek.
A Kárpátokon kívülre, az ősi keletre vezetnek ezek az elnevezések. Néven nevezve mindez a sumér mitológiában található meg. A Teremtő régi neve Babbar. Az ő nevéből lett képezve női megnyilvánulásának a neve Baba, az Égig Érő Nagyboldogasszony. akinek az említett teremtéstörténet szerint Babba nevű megkettőződött kicsi mása - egyes források szerint kicsi lánya -, aki a magyarok Boldogasszonya lett. Ő kísérte az első embert isteni társként földi útján, mint a Föld égi vigyázója. Ezeket az elnevezéseket az ősi keletről kivándorló népeink magukkal hozták. A keleten maradó néprészek, a bevándorlók és a hódítók más elnevezéseket is elkezdtek használni.
Szent István királyunk előtti hitvilágunk Babba névre hallgató Istenanya ábrázolása a Kárpátokon kívülről a XVII. században a betelepülő örményekkel került vissza Erdélybe.
 (Itt mindenképpen meg kell említeni a Tatárlakán talált ékírásos amulettet, amin a sumérok mezopotámiai megjelenése előtti távoli időből már Boldogasszony tiszteletre utaló felírat található. Visszatérve az előző gondolatmenethez megállapítható, hogy Szováta és a Gyilkos tó között elterülő Gyergyószentmiklóson az örmény erődtemplom oltárképén ez az említett kisded nélküli telő Holdból előlépő Babba ábrázolás látható a tizenkét csillagos Boldogasszony koronával.
Babba van a Tiszaeszlári Sinka-hegyi Kereszten. Babbára utaló emlék található még a Dunakanyar keleti kapujában a magyar szakrális központtal, a Pilissel szemben a Duna másik oldalán, a Boldogasszony- löszháton elterülő Dunakeszin. A dunakeszii Babba ábrázolás az égi Nagyboldogasszonyt, Babát is magába foglalja ugyanúgy, mint a Tiszaeszlári Sinka-hegyi Kereszt Boldogasszony ábrázolása. Dunakeszin a Boldogasszony ábrázolás együtt található az említett löszháton a Magyar Szentháromság másik két jelképével együtt, amelyek az Alagi- major, Alag és Dunakeszi települések rajzolatában még ma is központi helyet foglalnak el. Az a különleges ebben, hogy így együtt e három jelkép csak a Szentkoronán, a Teremtő zománcképén látható.
Babba alakját a székely-magyar emlékezet is megőrizte. Szent István királyunk utáni Kisboldogasszony (Szűz Mária) tisztelettel kiegészülve mára a Teremtő Babbar női megnyilvánulásaként nevéből képzett névvel elnevezett Baba - megkettőződés útján lett Babba - kiegészülve Mária kultusszal, összegződött kifejezéssel mondva Babba Mária lett.
Az Ősi Boldogasszony tisztelet a Mária kultusszal összelényegülve így lett része a római katolikus kereszténységnek Magyar-földön, és így része még ma is az életünknek.
Most nézzük meg a keletről elvándorolt népeink által ma is használt elnevezések fogalmi tartalmát. Kezdjük a Teremtő elnevezésével. Ő régi nevén Babbar, fényesen ragyogó a szó jelentése. A sumér KA kapu vagy nyílás -t jelentő ékjel egyik olvasata: Baba, jelentése: az Ég nyílása az Ég kapuja . Babba a Baba megkettőződött kicsi mása, ezt a megkettőződést fejezi ki a név. Mária sumér-arámi összetett szó. MA (aMA) jelentése Égi Anya , RI egyenlő eredet, eredő, valahonnét származó kifejezésekkel, az A pedig meghatározó rag, ami a mai nyelvünkben a határozott névelővel azonos. MA- RI- A neve tehát Égi Anyától Származó . Népnevünk, a MA-GAR formája is az Égi Anya Népe jelentéstartalmat hordozza.
Babba Mária elnevezéssel a néphit a fényesen ragyogó ég félhold alakú nyílásában ma már Máriát is köszönti, aki kinyitja az ég kapuját. A hivők lelkében életre kel az a biztos tudat, hogy imájuk és kérésük a Boldogasszony segítségével bejutott a Fény Birodalmába. Nyugodt szívvel mennek a misére, teljes szívvel vesznek részt annak minden részletében, buzgón énekelnek, a templomban megsimogatják a Napba öltözött Boldogasszonyt jelképező szobrot, de a nagy istenvárást a hajnal hasadása hozza. A Babba Máriához intézett könyörgésük és imájuk emlékével ők a napkelte bíborában, ott a PÍR-ban, a Napba öltözött Boldogasszony érkezését látják, hiszik, és imádják, aki ott előttük szüli meg bíborból fakadt szent fiát, a Fény Fiát , aki a teremtő szándéka szerint a Világ Világosságát hozza(hozta) el számunkra. Nézik, csodálják a Fényt , mert tudják, hogy lelkük sugallata a Babba Mária által kinyitott kapun át a Fényben életet kap és teljesül. A Világ Világosságát megjárva az életük teljesül ki általa, így érzik.
Ma Babba Mária Mádéfalva előtti településen, Csiksomlyón lakik. Így mondják az erdélyiek. A XVI. században készített 2,2 méter magas telő Holdból előlépő, istenanyai méltóságát tagadó Nestorius fejét taposó, Napba öltözött asszonyalak fején az égi Nagyboldogasszony (Baba), a magyarok Boldogasszonya (Babba) és a Kisboldogasszony (Mária) koronáját viseli. Egyik kezében jogart, a másik kezében a szent koronás Jézus-házi kisdedet tartja.
A tizenkét csillagos Boldogasszony koronával ékesített kegyszobrot tiszteli Babba Máriaként a néphit. A kegyszobor Csiksomlyón a Ferences Kisbazilikában található, ami egyben az évenkénti pünkösdi búcsú kegyelet helye is.
Babba Mária létező élő hagyományának egyik bizonyítéka az is, hogy Csiksomlyóval szemben Csíkszereda másik oldalán a Szent Anna - tó szomszédságában elterülő Tusnádfürdőn épült modern templomban is Babba Máriát mutat az oltárkép.
Babba Mária ábrázolás található még Erdélyben többek között Nagyváradon a Barátok Plébániatemplomában, Szászsebesen, Lippa melletti Máriaradnán. Ezen kívül található még Brünnben (Csehország) a Kapucinusok kriptájában, a Felvidéken Kassán a Székesegyház szárnyas főoltárán, Szepeshelyen, Lőcsén a Szent Jakab templom főoltárán, Nyitrán, Győrben a Székesegyház előterében, Mezőkővesden a Szent László templomban, Budapesten a Lehel téri templomban egy mozaikképen, Sátoraljaújhelyen a Pálos Piarista templomban és még nagyon sok helyen, ahol Árpád-kori vagy pálos templomok érintetlenül megmaradtak, vagy belefoglaltattak a később építettekbe.
Bibliográfia:
Badiny Jós Ferenc: Sorsdöntő államalapítás. Badiny Jós Ferenc, Budapest, 2002
Badiny Jós Ferenc: Jézus Király a Pártus Herceg. Badiny Jós Ferenc, Budapest, 1998
Bíró Lajos: A Magyar Éden. Bíró Lajos, Debrecen, 2002
Daczó Árpád: Csíksomlyó Titka. Pallas- Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2001
Jozef Klima: Mezopotámia. 1976.(Ágh András) Gondolat, Budapest,1983
Rátki Zoltán: Dunakeszi Anyád Keze, Dunakeszi, kézirat

Steve Jobs, a világ egyik leggazdagabb embere 4 éve halt meg. Utolsó szavai azóta bejárták a világot:




Steve Jobs, a világ egyik leggazdagabb embere 4 éve halt meg. Utolsó szavai azóta bejárták a világot:

"Az üzleti világban elértem a siker csúcsát. Mások szemében az életem maga siker megtestesítője.

Ugyanakkor, a munkától eltekintve, kevés örömöm van. A legvégén a vagyon csak egy olyan tény, amihez ugyanúgy hozzászokunk.

Ebben a pillanatban, a betegágyon fekve és visszaemlékezve az életemre, felismerem, hogy mindaz a gazdagság és elismerés, amire annyira büszke voltam, elhalványul és jelentéktelenné válik, ahogy egyre közeledik a halál.

A sötétségben látom az életben tartó gépek zöld fényeit és hallom a búgó hangjukat, egyre közelebb érzem a halált.

Most már tudom, amikor elegendő vagyont halmoztunk fel, mely élethosszig kitart, más dolgokat kellene keresnünk, amelyeknek nincs köze a vagyonhoz.

Valami sokkal fontosabbat:

Talán kapcsolatokat, talán művészetet, talán fiatalabb korunk álmait...

A vagyon folyamatos üldözése csak egy önmagából kifordult személyt hoz létre belőlünk, amilyen én is vagyok.

Isten adta képességünk érezni mindenki szívében a szeretetet, nem pedig a vagyon által előidézett illúziókat.

Az életem során megszerzett vagyont nem vihetem magammal.

Amit magammal vihetek, az csak a szeretet által kiváltott emlékek.

Ez az igazi gazdagság, mely követni fog, elkísér, erőt és fényt ad.

A szeretet ezer mérföldeket képes utazni. Az életben nincsenek határok. Menj, ahova akarsz. Érd el a magasságot, amit el akarsz érni. Minden ott van a szívedben és a kezeidben.

Melyik a világ legdrágább ágya? - A beteg ágya.
Alkalmazhatsz valakit, hogy vezessen helyetted, csináljon neked pénzt, de nem vehetsz rá senkit, hogy viselje el a betegségedet helyetted.

Az anyagi dolgokat megtalálhatjuk, ha elvesznek. Egyetlen dolog van, amit nem találhatunk meg, ha elvesztettük - az Életet.

Amikor valaki bemegy a műtőszobába, észreveszi, hogy van egy könyv, aminek az olvasását még nem fejezte be - "Az egészséges élet könyve".

Bármely szakaszában is vagyunk pillanatnyilag az életünknek, egyszer majd szembesülünk azzal a nappal, amikor behúzzák a függönyt.

Gondosan őrizd a szeretetet a családodért, a szeretetet a házastársadért, a szeretetet a barátaidért...

Bánj jól magaddal. Törődj másokkal!"

Köszönet a fordításért Borsos Bencének!

A jelen karmája




Amikor karmára gondolunk, általában a múltban elkövetett dolgok, cselekedetek következményeire gondolunk. Azokra a terhekre, vagy éppen könnyítésekre, amely az előző életeinkben vagy életszakaszunkban keletkezett és most, a jelen életünkben szembesülünk a következményeivel.
Kevesen gondolnak arra, hogy ez életünk folyamán, ugyan úgy ahogyan a múltban, szintén karmát hozhatunk és hozunk létre az életvitelünkkel. Ha helyesen élünk, akkor pozitív karmát, de ha helytelenül akkor karmikus terheket teremtünk önmagunk számára a jövőre, illetve az elkövetkező életünkre vonatkozóan.
A jövőnket most alapozzuk. Mindig a jelenben. Annak minden percében.
A jelen életünkben, megoldva és letudva a múlt karmikus terheit, életvitelünkkel, cselekedeteinkkel a személyiségünket kell tovább fejleszteni a személyes fejlődés érdekében, és kiteljesíteni önmagunkat a közösség javára.
Mindehhez, korrekt értékrend szerinti, emberséges, Istennek tetsző életvitelt kell élnünk és életutat kell bejárnunk. Ha nem így élünk, akkor most alakíthatunk ki karmát, karmikus terhet, amellyel majd a jövőben szembesülünk. Karmát, mely a jövőben terheli életünket, a jövőben kényszerít és amelyet a jövőben kell majd megoldanunk.
Könnyedén tönkretehetjük az, ez életünk elkövetkező szakaszát vagy a következő életünket, a negatív karmák beszedésével, amely karmákat egy figyelmetlen, hibás értékrend szerint megélt és talán többé-kevésbé embertelen életvitel megélésével alakíthatunk ki.
Aki úgy gondolja, hogy mit számít nekem a jövő, a következő élet, az ne felejtse, sőt szerintem vésse azt jól az eszébe, hogy a jelen életünkben, éppen a múlt, az előző életünk jövőjét éljük. Ha akkor hibásan éltünk, nos azt szenvedjük most meg. Ha akkor helyesen éltünk, így annak az előnyét élvezhetjük.
Tegyünk azért, hogy emberséges és korrekt értékrend szerinti életvitelünkkel és cselekedeteinkkel, önmagunknak nem alakítunk ki karmikus terheket.
A lehetőség a jelenben van mindig.
Tehetünk azért is, hogy a, már beszedett karmákat még ez életünkben korrigáljuk. A jövő sokkal szebben alakul majd.
A boldogság, nem a felszínességben, a féktelenségben, a gátlástalanságban, az öncélúságban és az embertelen cselekedetekben rejlik, hanem a szeretetben átélt egységében...
P.P.
Forrás: http://csillagshow.freeblog.hu/