2015. december 2., szerda

J. Simon Aranka: Várlak, de most nem úgy – advent másképp

                                   




                                   Vártalak, mint minden évben, újra és újra,
                                    Kiégve, elveszetten, hiú reményre gyúlva,
                                    Hogy egyszer csak fellobbansz az éjben, sötétben,
                                    S láttalak is, ahányszor az égre fölnéztem.

                                    Mohó szememet fényed megigézte,
                                    A szent pillanatban odaadtam érte
                                    Ígéretek százát, még több fogadalmat,
                                    S ugyanaz maradtam. Hol a Te hatalmad?

                                    Erővel akartam kényszerítőd lenni.
                                    Ha tényleg vagy, miért nem változik meg semmi?
                                    Bizonyítanod kell, különben nem hiszlek!
                                    Hogy lehetnék veled, ha soha nem hívsz meg?
  
                                    Várlak, de most nem úgy, hanem, mint még soha!
                                    Szeretnék ház lenni, nyugalmad otthona!
                                    Asztalt terítenék, tiszta ágyat vetnék,                  
                                    Te lennél szívemben a legdrágább vendég.
                
                                     Ebben az adventben én hívlak meg Téged,
                                     Nem kell bizonyíték, és nem kell ígéret.
                                     Nem vágyok csodákat, nem kérek kincseket,
                                     Utcákon harsogó, csillogó díszeket.

                                     Csak csöndedet hozd el, elmerülni benne,
                                     Arcodat szemlélni, mintha tükör lenne.
                                     Mit ott látnék: rosszat, jót, elődbe borítom,
                                     Ragyogd be fényeddel egyszerű hajlékom.


Téli népszokások






1.1. Téli asszonyi ünnepek

Amikor a mezőgazdasági munka befejeződött, az asszonyok munkaidejüknek jelentős részét fonással töltötték. November második felében kezdődött a fonás, és gyakran farsangig tartott. Tilos volt azonban fonni az egyházi és népi ünnepeken, jeles napokon, így Borbála, Luca napján, Karácsony két napján. A fonóban beszélgetés, énekszó, játék mellett jobban ment a munka, és ez volt a társas összejöveteleknek, a népköltészet megszólaltatásának, a népdaléneklésnek egyik fő alkalma. A magyar szerelmi líra jelentős része is a fonókhoz kapcsolódott, a maskarázás, alakoskodás természetes "színpada" is a fonó volt.
November-december hónapban egy sor, női munkatilalommal kapcsolatos jeles napot is találunk, s ilyenkor szokták a lányok találgatni, ki lesz a férjük. András-napon a lányok böjtöltek, csak három szem búzát ettek, három csepp vizet ittak, s akkor megálmodták, hogy ki lesz a férjük. Hasonló jósló szokások fűződtek Katalin, Borbála és Luca napjához is.

1.2. Luca napja (december 13)
A decemberi asszonyi ünnepek közül hazánkban legjelentősebb Luca napja. Lányoknak, asszonyoknak tilos ilyenkor dolgozniuk. Számos történet szól arról, hogyan büntette meg Luca azokat, akik szőni, fonni, varrni, mosni mertek az ő ünnepén. Luca büntetésből a fonó asszonyhoz hajítja az orsót, kóccá változtatja a fonalat, bevarrja a tyúkok tojókáját.
Luca napján alakoskodni is szoktak. A Luca-alakoskodó fehér leplet hord, arca elé vagy fejére szitát tesz. Ellenőrzi a fiatalokat, a lustákat megszégyeníti.
Luca napján kezdik készíteni a Luca székét, amelynek segítségével Karácsony böjtjén felismerik a boszorkányokat. Alig van olyan falu, ahol nem ismernék a Luca székéről szóló babonás történeteket. A lucaszéken készítője minden nap dolgozik valamit, úgy, hogy éppen Karácsony estéjére készüljön el. Akkor elmegy az éjféli misére, és ott megismeri a falu boszorkányait, mert ilyenkor szarvat hordanak. Utána azonban menekül haza, különben széttépnék a boszorkányok. Legjobb, ha mákot szór el az úton, mert a boszorkányok kötelesek a mákot felszedni, s így a történet hőse megmenekül a bosszújuktól.
Az ország nyugati részében Luca-nap hajnalán "kotyolni" járnak a kisfiúk. Szalmát vagy fadarabot visznek magukkal (legjobb, ha ezeket valahol elcsenik), s arra térdelve mondják el köszöntőjüket. Utána kukoricával vagy vízzel öntik le őket a háziak, ők pedig a szalmával, fával "megvarázsolják" a tyúkokat, hogy egész évben jól tojjanak. A köszöntőt mondó gyerekek ezután ajándékokat kapnak.
Akár tavasszal, György napján, Lucakor is szabadon garázdálkodnak a gonoszok.

1.3. Karácsony
A karácsonyfa-állítás szokása a XIX. század negyvenes-ötvenes éveiben városon jelent meg először, Erdély néhány megyéjében még a háború alatt is újévkor, az "aranyos csikó" hozta a gyermekeknek az ajándékot.
A karácsonyi játékok legrégibb rétegét hazánkban is a latin nyelvű liturgikus játékok képviselik, amelyek a XI. századtól kezdve az istentisztelet részét képezték. A XVII-XVIII. században főként iskolások és laikus vallásos társaságok előadásairól szólnak a tudósítások. A XIX. századtól a betlehemezés két fő formáját ismerjük: az élő szereplőkkel (pásztorjáték) és a bábokkal előadott (bábtáncoltató) karácsonyi játékot. A jó-rossz, szegény-gazdag ellentét igen egyszerű, szemléletes formában mutatkozik meg a játékokban. A tréfát a pásztorok szolgáltatják, akik félreértik az angyal latin szavát. Tudatlanok, de jószívűek, és csekély javaikból szívesen adakoznak. A betlehemezést szintúgy, mint másféle színjátékos szokásokat adománykérő formulák zárják le.
A betlehemes játékok mellett ismerünk más, helyi elterjedésű paraszti misztériumokat és moralitásokat is. Ilyen volt pl. a Paradicsom-játék, amely Ádám-Éva napján a bűnbeesés történetét adta elő.
Főként katolikus vidékeken volt divat a karácsonyi asztal készítése (pl. Somogy megyében szénát borítottak az asztalra, és a sarkaira különböző tárgyakat: fésűt, kaszakövet, kést raktak, majd asztalkendővel letakarták).
Az ország sok részében karácsony böjtjén a csordás egy csomó vesszővel végigjárta azokat a házakat, ahol tehenet tartottak. A gazdaasszony annyi vesszőt húzott ki a csomóból, ahány tehén a háznál volt, és megcsapkodta a csordás lába szárát.

1.4. A regölés (december 26)
A regölés a télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Európában ismert szokásának magyar változata. Ilyenkor a gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak házról-házra menve bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre. Nyelvészeink szerint a regölés név finnugor eredetű, és etimológiailag összefügghet a régi magyarok sámánjainak eksztázisba esésével is.
A XVI-XVIII. században a vízkereszt utáni első hétfőt regelő hétfőnek nevezték. Heltai Gáspár a XVI. században a regelő hetet említi, mikor az emberek isznak, tobzódnak, s ez szerinte az ördög nagy ünnepe. Az utolsó két évszázadban a Dunántúlon és Erdélyben volt szokásos a regölés.
A Dunántúlon legények jártak láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz, ahol eladó lány volt, és elénekelték varázséneküket. Ennek egyik állandó motívuma a termékenységvarázslás: a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak. A második részben egy leányt regöltek össze egy legénnyel. E két állandó részt megelőzi a beköszöntő, melyben a regösök elmondják, hogy hosszú, fáradságos útról érkeztek. Néha megemlítik, hogy nem rablók, hanem István király szolgái. A bevezetőhöz tartozik a csodaszarvasról szóló részlet is.
A regölés első kutatója Sebestyén Gyula volt. Nem volt zeneértő - fonográffal vette fel az énekeket. Mások - főként Lajtha László - jegyezték le őket.

1.5. Hejgetés (dec.31 - Moldvai csángók)
A hejgetés célja az új esztendőben a gabona, a kenyér mágikus úton való biztosítása.
Résztvevői legények, akik elsősorban a lányos házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása, harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló "bika" hangja kísérte. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétől a kenyér elkészültéig.

1.6. Névnapi köszöntés (december 26-27)
December 26-27-én köszöntik a magyar falvakban az Istvánokat és a Jánosokat. Tekintettel arra, hogy e két férfinév igen népszerű hazánkban, az István- és János-napi köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus fontos része: baráti ünneplő alkalom, mikor az ismerősök meglátogatják egymást, és munkaszüneti nap lévén, a terített asztal mellett elszórakoznak.

1.7. Aprószentek napja (december 28)
Sok helyen vesszőből font korbáccsal megcsapkodják a lányokat, hogy egészségesek, szépek legyenek.
A korbácsolás Győr-Sopron megyében a legényavatással kapcsolódik össze.
A legények végiglátogatják a lányos házakat, és szép, régies dallamú ének kíséretében korbácsolják a háznépet. A lányok szalagot kötnek a korbácsra, az édesanyák pedig előre becsomagolt húsdarabokat adnak át a csoportnak.
A legények ezután visszatérnek a kocsmába, s a szabadban felállított tűzhelyen megfőzik az összegyűjtött húst. Ezt fogyasztják el a közös vacsorán, ahol a legények avatása történik. Ezen az ünnepségen csak férfiak vehetnek részt.
Az avatás maga hosszú beszéd kíséretében történik, amely összekapcsolja a betlehemi gyermekgyilkosság történetét a legényavatás tényével.
A beszéd végén a keresztapák leöntik a legényt egy pohár borral, utána kiadós ivás következik, majd az újdonsült legényeket elviszik látogatóba egy-egy lányos házhoz. A kislányok és az édesanyák elnéző mosollyal segítik át a kótyagos legényeket a nehéz viziten, s ezzel be is zárul életüknek ez az ünnepélyes fordulója.

Kép: Luca nap, Ópusztaszer

Forrás: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=814486621995505&set=a.375988272512011.1073741830.100003025251318&type=3&theater

Térj vissza a Lelkedhez, Találj vissza a szívedhez!







Térj vissza a Lelkedhez,
Találj vissza a szívedhez!
A helyre, ahol álmaidban jársz.
A benned lévő gyermekhez.


Fordulj hazafelé...
Oda, honnan egykor indultál,
Hova gyökereid húznak,
Hova valaha tartoztál.

Térj vissza a Lelkedhez,
Találj vissza a szívedhez!

Ki voltál egykoron?
Ki vagy igazán?
Emlékezz!

Repüljön hát Szellemed.
Térj haza hát Lelkedhez.
Légy szabad.
Csak az Légy, Aki Vagy...

Segítsenek Mindnyájunkat az Égiek! Á l d á s ! *AM*

Chamael Arkangyal üzenete: A szív 5. dimenziója…







„Áldást és békét kívánok Mindannyiótoknak szívébe ebben a csodálatos felemelkedési időszakban. Feladatokkal teli időszakon vagytok túl, és éppen a finom hangolások ideje zajlik. S bár egyre inkább érezni lehet, ki az, kinek szíve nyílik, s így rezgése emelkedik, s, ki az, ki színházában megrekedni látszik…

A törődés, a remény, a vigasz egyik Arkangyala vagyok, Chamael…
Bátrak azok, kik ki merik tárni szívüket az ősi igazságok előtt, mert nekik van szemük látni, van fülük hallani. Szívük megnyitásával nyílik érzékelésük…
Sok médium, tanító és gyógyító közvetít az 5. dimenzióról. Égi áldás és égi hála kíséri útjukat. A Fény Ünnepéhez közeledve, arra készülve, még közelebb érzékelhetőek a finomabb, éteri világok, az angyali szférák, és más tisztább létformák dimenziói. Ahogy szívetek gyógyul a régi (karmikus) sérülésektől, úgy fejlődik spirituális érzékelésetek. Szívem szeretetével hívom fel figyelmeteket arra, hogy szívetek az út a spirituális érzékelés fejlődéséhez! A szív tisztasága hozza el nektek azt a hőn áhított Aranykort, melyre oly sokan vágytok. Az Aranykor, az 5. dimenziós frekvencia tartományok világa, Bennetek van, nem pedig egy magotokon kívül álló téridőben. A dimenzióváltás Bennetek megy végbe először, és csak annak hatására a körülöttetek lévő világban. Szívetek megtisztulásával nyílik meg az a belső kapu, melynek tiszta ragyogásában megváltozik külső világotok, a ti számotokra. Kiknek szíve még nem tiszta, ők még nem érzékelik azt a finom, szeretettel teli téridőt, mely körülöttetek megnyilvánul. Ezért van az, hogy változnak az emberi kapcsolatok, munkahelyek, lakhelyek. Ám a valódi szív tisztulás nem azonos a sp irituális egó lenéző és kirekesztő magatartásával. Az hamisság. Kinek szíve valódi tisztuláson és gyógyuláson alkímiázódik, kinek szíve nemesedik, arannyá transzformálódik, abból a szívből a türelem, a figyelem, a megbocsátás, az elfogadás, a fénytestvéreinek szeretettel teli szolgálata nyilvánul meg.
A nemes arany-szívből Krisztusi minőségű energiák, frekvenciák áramlanak. A Krisztus-tudat nem egy felsőbbrendű, másokat lenéző és megítélő állapot. Ki másokat megítél, önmagát ítéli… A Krisztus – állapot ítéletmentes. Nem alkot sem véleményt, sem ítéletet, nem befolyásol, nem irányít, hanem nemeslelkűségben szolgál. A Krisztusi lélekállapotban a szív sem alá, sem fölé nem rendelődik, minden egyes teremtményt fénytestvérének tart, mellérendeltségben, kiegészítő minőségben, mert mindannyian a Szeretetfény Forrásából eredezünk, csupán a megn yilvánulás változik, különbözik.
A Krisztusság nem karma nélküli állapot, mert a karma maga a Törvény, az Ok-okozat Törvénye, a Kauzalitás Törvénye. Eme Törvény létezik bármely szférában, dimenzióban, létformában. Mindig, mindenhol.
Ami megszűnik a Krisztus-tudatban a lélekben, azaz ártás és bántás másoknak, és önmagának…
A Krisztusi lélekállapotba való felülemelkedés, a karmikus sérüléseken való felülemelkedés, a karmikus sérülések begyógyítása a szíven. A szív karmikus egyensúlytalanságait ezer évek óta, vagy még ősibb idők óta cipeli.
Szeretettel figyelve a gyermeki türelmetlenség mezejét, higgyétek el, a lélek oly jól tudja, oly jól ismeri saját lehetőségeit!
Ám az egó haladni akar, és az egó fáradt. Olyan jelenségek történnek, melyeket az egó nem ért, és fárad a magyarázatok és válaszok kutatásában, miközben azok már talán el is fogytak. A szív nem gondolkodik, hanem érez. Az egó akar érteni. A szív érez. Ez a szív igazsága. Olyan világba léptek át, ahol elfogynak a válaszok és a magyarázatok.
A magyarázatok kutatása maga a fal, a gát az 5. dimenzióba való átlépés határán!
A kérdéseitek, miszerint „mikor, hol, hová, mit kell tennem, hogyan tovább, mit csináljak”, stb, az egó régi, vaskori, idejétmúlt kérdései. A vaskorban tenni kellett az egó szerint… Ám, az 5. dimenzió, az Aranykor, a szív dimenziója…
Az 5. dimenzió a szív dimenziója!
Értitek-e hát, miért olyan fontos a szív tisztítása?
Hiszen a szív, aki még haragszik, számon kér, megítél, másokat felelősségre von, fél a társadalom elvárásaitól, a szív, akinek még fáj a múlt, hogyan is lehetne a feltétel nélküli szeretetben… A szív teremti a világotokat… A fájdalomban létező szív, fájdalmas világot teremt. A szerető szív, szerető világot teremt…
Érzem szívetek útját!
Hidd el, ahogy olvasod szavaimat, érezlek! Benned vagyok, melletted vagyok! Éppen itt vagyok Veled! Érzem, hogy fáradt a tested, fáradt a lelked, fáradt az elméd! Ezért vagyok itt, és ezért ilyen csodálatos az Advent, mert ilyenkor Isten minden angyalát az emberért küldi, mert az ember egész évben dolgozott, mert az ember az, akik mindhárom szférában képes egyszerre jelen lenni, mert az ember az a teremtmény, aki egyszerre a szellem, a lélek és a test! Mert Isten annyira nagyon szereti az embert, hogy az év utolsó óráiban még több fénysegítőt küld köré, hogy megfáradt lényét átsegítsék oda, a Fénybe, a Szeretetbe, ahova Ő eg&eacute ;sz éves fénymunkájában, és azt megelőzően tartott…
Adventkor és Karácsonykor az angyalok a Földre szállnak, és fényt hoznak az embernek, hogy az ember töltekezhessen…
A fényben, a szeretetben nyílik a szív. A szív megnyitása az 5. dimenzió kapuinak megnyitása. Bent történik, a magban, és nem külső időben, vagy térben.
Az 5. dimenzióban finommá, lággyá, szeretettel telivé válik a szív, nem kapkod, nem siet sehova, hiszen nincsen idő. Az 5. dimenzióban már nem tart fogva az idő illúziója. Az 5. dimenzióban megváltozik a testérzékelés, lebegőbb, súlytalanabb, mert könnyebbé válik a test (érzékelése), hiszen a terheket letette. Az 5. dimenzióban létező szívek szeretnek, megítélés, elítélés nélkül. Az 5. dimenziós lények mások befolyásolásától és manipulációjától távol tartják magukat, kerülik azt a gondolatot, hogy ők tudnák, mi a jó a másiknak, minden hazugságo t és hamisságot elkerülnek, életükből azt mellőzik. Az 5. dimenziós szférában megszűnnek a társadalmi normák, az ott létező szívekben nincsenek elvárások, és leuraló játszmák. Békében és szeretetben élnek egymás mellett, egyik sem gondolja, hogy előrébb vagy fentebb való lenne a másiknál, egyikőjük sem akarja irányítani a másikat; a bántás és ártás másoknak, vagy önmaguknak, nem létezik ebben a dimenzióban.
Az 5. dimenzió a szív magasabb oktávja, ha úgy tetszik egyfajta életmód, életstílus, ahogyan Ti most ezt hívjátok a Földön… egyfajta életérzés…
Ám ennek hatására, a Bennetek, a szívetekben végbemenő energia-kibocsátás megváltozásának hatására, átrendeződik a körülöttetek létező energiamező, változik a tapasztalás… ahogy bent, úgy kint… A sérült szív, sérült világot lát… A meggyógyult szív szeretettel teli világot lát… hall… érzékel…
Minden, ami felzaklat, kiborít az egyensúlyodból, azzal még dolgod van, ami még fáj, ahhoz kapcsolódó sérülések még jelen vannak a szívedben…
Amikor már ítélkezés nélkül tud a szív elfogadni és áramolni, akkor emelkedni kezd a szív szeretet-frekvenciája. A szeretet nem különböztet meg, a szeretet nem rekeszt ki… A megkülönböztetés és kirekesztés a félelemből és a fájdalomból táplálkozik, és védelmi mechanizmus… A fájdalom az, ami fél…
A szeretet nem fél, mert a szeretet az egység, az egész-ség, a szeretet telve van,  a szeretet teljes…
A következő év a 9-es tartomány… 2016… A teljesség, a Menny száma… A szíved Mennyországába léphetsz be… Itt az ideje a szeretetfény töltekezésének…
Köszöntelek szíved 5. dimenziójában…
Szeretlek!”
Chamael Arkangyal
Közvetítette: Kristályfény33

Fény és a Szeretet útja






Jöjj velem, járjuk együtt a Fény és a Szeretet útját! Te magad légy a láng, a fényesség, Isten Lángja, aki szíve meleg szeretete által elvezeti a Forráshoz azokat, akik letértek az útról, akiket már reménytelenségbe taszított a mindennapi küszködések által megélt próbák. Szólíts meg a melletted álló ember lelkiségét. 

Ehhez nem minden esetben kellenek szavak. Sokszor elég a szerető jelenlét, a bátorító, lélekteli biztató gondolatok. Szívetek megnyitása, a SZERETET áramoltatása nagyon fontos feladat! Fontos, hogy tudatában légy Isteni Lényednek, annak a csodálatos létezőnek, aki te magad vagy!
Nem sok időtök maradt, hogy társaitokat, akik a Fény hiányában élnek a Fényesség felé vezessétek. Segítsetek!!!
Imáitokba foglaljátok be a szenvedőt, a nyomorgót, mindazt, akinek a szívében már kihunyt a szeretet, és azt hiszi, hogy azt már semmi sem gyújthatja meg.
A hitet és a Fényt próbáljátok ébreszteni az emberekben!
Ti, akik meghalljátok hangom, adjátok tovább a szót társaitoknak, emelvén lelküket, megőrizvén fényességüket!
Kemény próbákon vagytok túl, és mindez megerősített bennetek.
Lelketek érlelődése folytán még erősebbek lettetek.
Nem kell félnetek, semmilyen ijesztgetésnek ne adjatok teret!
Csak a jót és a szépet teremtsétek!
Mélyüljetek el magatokban, vizsgáljátok át lelkiségetek, mossátok tisztára a még bennetek lévő félelemérzetet! Igyatok a Forrásból, töltekezzetek fel!
Szívetekben gyújtsátok meg, keltsétek életre a Szeretet Lángját. Áldás!
Szeretettel: Feketéné Lendvai Katalin  (2014)

KISKALENDÁRIUM - DECEMBER HÓNAP


December / Karácsony hava / Bak hava
Ez a hónap a pihenés, megbékélés és a jó hangulat jegyében telt el, az emberek a családi tűzhely köré húzódtak, és élvezték a jól végzett munka megérdemelt gyümölcseit.
December már igazi téli hónap, amelyet a karácsonyra való felkészülés jellemez.
Leírás itt:
- Kiskalendárium:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/kiskalendarium.html







Wass Albert emlékére






Wass Albert szavai nem mások voltak, mint az igazság papírra vetett súlyos karcolatai, mely máig mély nyomot hagytak az Erdélyi havasok egén !! Onnan üzen mindannyiunknak, főleg nekünk hontalan magyaroknak, kiket a kényszerűség idegen földre vetett és kiknek otthona most nem a fenséges Kárpátok bérce, hanem egy kietlen, szürke "hon", .....mely idegen...mely nem a miénk, nem a mi drága szülőföldünk, nem a mi SZENT RÓNASÁGUNK !!!

HONVÁGY, EMBERSZERETET, HAZASZERETET, HIÁNYÉRZET, VÁGYÓDÁS......
ISTEN, HIT, HAZA ,CSALÁD, NEMZET, MAGYARSÁGTUDAT.....IGAZSÁG, SZABADSÁG, HARC, TISZTESSÉG, BECSÜLET, HŰSÉG, ERKÖLCS,......BÉKESSÉG, ÖSSZEFOGÁS, EGYSÉG !!!

Általában ezek a gondolatok, érzések fogalmazódtak meg minden egyes versében, valamint könyveinek írásakor, a híres erdélyi magyar írónknak; GRÓF CZEGEI WASS ALBERTNEK (1908-1998)... kinek neve aranybetűkkel van vésve (róva) a HŐSÖK HADAK ÚTJÁN, ....kinek írásai, gondolatai máig fennmaradtak az utókor számára, tanulságul szolgálva minden korosztálynak és az egész nemzetnek !!
Olyan gondolatok ezek, melyek ma sem vesztették el időszerűségüket, és amelyek nem hétpecsétes titkokat őriznek, hanem magasabb szintű igazságot hordoznak; - az emberi lélek és értelem abszolút igazságát.....melynek fájó sebei a mai napig nyomot hagynak egy végtelen, tiszta fehér papíron ... Onnan üzenve nekünk magyaroknak ........."És üzenem mindenkinek, testvérnek, rokonnak, idegennek, gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak, annak, akit a fájás űz, és annak kinek kezéhez vércsöppek tapadnak: vigyázzatok és imádkozzatok! Valahol fenn a magas ég alatt mozdulnak már lassan a csillagok, s a víz szalad, és csak a kő marad, a kő marad..." !!!
Ezek a sorok máig örökérvényűek és legfőképpen megmásíthatatlan Isteni törvények egy olyan nemzet számára, amely sokat szenvedett mások igazságtalanságtól, idegen hadak honfoglalásától......és amely nemzet máig bilincset és rabigát cipel, önhibáján kívül !!!!!!!!!!!

Ezért Wass Albert intelmei arra szolgálnak alapul, hogy kellő tisztelettel óvjuk és vigyázzuk nemzeti értékeinket, hagyományainkat, szellemi-és kulturális örökségünket, hogy amikor itt lesz az ideje, legyen mit méltón átadnunk gyermekeinknek, unokáinknak !! Ennek tudatában,.... MI, A ZÁSZLÓVIVŐK, tegyük istenadta dolgunkat és soha ne engedjük ki kezünkből a láthatatlan lobogót.....!!!

"Mert élek még! Ha törten is,
ha vérben is, ha görcsben is,

még ha utolsó is vagyok,
kit az özönvíz meghagyott,

de harcom végig harcolom
s a lobogót megmarkolom!!"

Írta és bejegyezte : Magyar Etel (Szent Mihály -Földanya havának 10-dik napján)

Historica - Wass Albert emlékére Kard és toll cry hangulatjel heart hangulatjel

Harcolt ha kellett de a szónak élt
Ugyanúgy írt ahogy beszéltek sebei
Amit mondott amit írt
Azon felnőtt csendben egy nemzedék

Egy üldözött ki csak könyvet írt
Leírta a mosolyt és a kínt
Nem tudom kit miért zavar
Egy írni tudó, hontalan magyar

Száműzöttként élte életét
Meghalt de nem hiába élt
Sírjában legalább békét remélt
Amikor örök nyugovóra tért

Sötéttel eggyé olvadt lopakodó árnyak
Ti akik alázat nélkül gyaláztok egy sírt
Nevethettek most még de a pokolban várnak
Nevethettek de készüljetek ti is átélni a kínt

Volt kezében kard és toll
Mindíg szemből sohanem hátulról
Erős alapon mint egy sziklakő
Miből egy nemzet forrása törhet elő

Kényszerből ment másfelé az út
Így tollával vívta a háborút
Fegyelmezett szellemben nevelt
Embert aki soha nem felejt

És ti eljöttetek az éj leple alatt
Barbár kezetek mocsoktól ragadt
Felkelt a nap mind elszaladt
A sír könnyezett de a kő maradt

Sötéttel eggyé olvadt lopakodó árnyak
Ti akik alázat nélkül gyaláztok egy sírt
Nevethettek most még de a pokolban várnak
Nevethettek de készüljetek ti is átélni a kínt

Sötéttel eggyé olvadt lopakodó árnyak
Ti akik alázat nélkül gyaláztok egy sírt
Nevethettek most még de a pokolban várnak
Nevethettek de készüljetek ti is átélni a kínt

S ki mint vetett, azonképpen arat,
Mert elfut a víz, és csak a kő marad,
De a kő marad.

Wass Albert üzenete az ifjúsághoz heart hangulatjel

Wass Albert"Fiatal véreim, határokon innen és túl, idegen föld elhagyatottságában, az otthoni kényszerűségek sivárságában, rabságban, elnyomatásban, ahol csak vagytok: hozzátok szólok. Súlyos idők nyomása nehezedik lelkemre s mondanivalómat hosszú esztendők gondja s tudása érlelte. Ti vagytok a nemzet jövendője. Veletek él vagy pusztul a magyar. Amit ehhez az egyszerű történelmi tényhez hozzáfűzni kívánok, azt fogadjátok szeretettel, mint ahogy szeretettel csordul a szívemből....

Életrevalók vagytok. Életrevalóbbak, mint mi voltunk a ti korotokban. Okosabbak is vagytok, óvatosabbak és mérsékletesebbek. Megértőbbek egymással és idegenajkú embertársaitokkal szemben.
Az élet tanított meg erre. Látókörötök szélesebbre tágult a történelem viharverése folytán. Minden lehetőségetek megvan ahhoz, hogy egy okosabb, emberibb és talán szebb világot építsetek föl magatok köré, mint amilyen a mienk volt.
Adja az Úristen, hogy így legyen. Mindaz azonban azon múlik, hogy megtudjátok-e őrizni és hajlandók vagytok-e vállalni azt a magyar lelki és szellemi örökséget, amit mi vért izzadva átmentettünk valahogy a különböző "izmusok" özönvizén a ti számotokra, hogy ne legyetek lelki koldusok egy özönvíz-utáni új világban.
Ez az örökség a tietek egyedül és senki másé nem lehet ezen a földön. Ha ti eldobjátok magatoktól, örökre elvész. És nem csak önmagatokat fosztjátok meg valamitől, ami pótolhatatlan, de nélküle szegényebb lesz az emberiség is.

Nekünk magyaroknak az Úristen különösen gazdag és színes nemzeti örökséget adott. Az egész világon egyedül ez a mienk. Senki nem veheti el tőlünk, mint ahogy mi sem vehetjük át senkitől azt, ami nem illet meg minket. Hiába beszélünk angolul, franciául, spanyolul, németül, attól még nem leszünk sem angolok, sem franciák, sem spanyolok, sem németek.
Az ő örökségük nem a mienk s ha majmolni próbálnánk őket, könyökkel betörni közéjük, mindössze a magunk egyéniségét, a magunk örökségét veszíthetjük el, az övéket soha sem vehetjük át.
Gyökértelen idegenek leszünk az emberi világban s lelkileg elpusztulunk benne, mint a gyökerét vesztett fa.

Véreim, fiatal magyarok, jól-rosszul, de valahogy átmentettük számotokra azt a nemzeti örökséget, ami Isten rendelése folytán a tietek.

Átmentettük azt földrengésen, világégésen, nemzetpusztító, lélekgyilkoló nemzetköziség mesterséges tanainak szennyes özönvizén keresztül. Ha egyebet nem tudtunk értetek tenni, de ezt megtettük s becsülettel őrködünk fölötte, ameddig élünk. De a többi már a ti dolgotok és a ti felelősségetek.
Egyet ne feledjetek el: amíg magyarok vagytok s az ősi kulturális-örökség erkölcsi alapján álltok, addig Isten által kijelölt helyetek és szerepetek van a világban.
De ha eldobjátok magatoktól ezt az örökséget, ha magyarságotokból kivetkőztök, akkor senkik se lesztek, csupán egy halom szemét, amit ide-oda sodor a szél, míg végül is elmerültök a semmiben.

Én bízom bennetek. Áldjon meg mindannyiótokat az egy igaz Isten, kőszikla-örökségünk magyar Istene !! "

(Forrás: http://domonyi.aries.hu/Wass_Albert.html#.VA_BvsJ_shc)